Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezet megalakulásának körülményeihez (1918. december)

A második népgyűlés, mint már elfogadott tény, 1919. január 1-én volt. Szaton Rezsőnek e napra való visszaemlékezése néhány adatban ellentmond a Vörös Újságban megjelent tudósításnak. Először is a szociáldemokrata párt részéről megjelent személyeket illetően. A Vörös Újság hat, Szaton Rezső öt személyről írt. A Vörös Újság szerint az MSZDP részéről Pollák, míg Szaton Rezső szerint Esztergályos akart beszélni a népgyűlésen. Szaton Rezső a szociáldemokraták részéről egy jól megszervezett provokációról is írt, mely rablásokban, fosztogatásokban nyilvánult meg s melyet a kommunisták számlájára írtak. Véleményem szerint Szaton Rezső visszaemlékezései összemosódtak a következő napok eseményeivel, ugyanis a fosztogatás ós a rablás január 3-án és 4-én — pénteken ós szombaton volt — melyről a Vörös Újság január 8-i száma számolt be. A január 1-i népgyűlés menete megegyezik a Vörös Újságban közöltekkel. Néhány ponton, némely vonatkozásban a fentieken túlmenően is szükséges pontosítani Szaton Rezső visszaemlékezését. Az 1918. december 26-i salgótarjáni eseményekről szólva Szaton Rezső egy összbizalmi ülésről szólt, melyet nagygyűlés követett. Az összbizalmi ülés megegyezik a Vörös Újságban közöltekkel, eltérés a nagygyűlés és a szakszervezeti taggyűlés között van. Szaton Rezső nem ír a KMP salgótarjáni szervezetének alakuló üléséről és a vezetőség választásról. Az összbizalmi ülés után a nagygyűlés eseményeit írja le. A másik összbizalmi ülést, mely egyben a párt alakuló ülése volt, nem említi. A Vörös Újság híradása szerint viszont december 26-án összbizalmi ülés, szakmai taggyűlések ós ismét összbizalmi ülés volt. A második összbizalmi ülés keretében került sor a salgótarjáni pártszervezet megalakítására ós a vezetőség megválasztására. Tekintettel arra, hogy a Vörös Újság az eseményről 6 nap múlva tudósított, míg Szaton Rezső 12 év távlatából írta le visszaemlékezéseit, az előbbi híradást, azaz a Vörös Újság közlését, mint hiteles bizonyítékot kell elfogadnunk. Az 1918. december 29-i népgyűlésre emlékezve írta Szaton Rezső, hogy a salgótarjáni szocdempárt „teljes egészében magáévá teszi a bolsevikok programját és csatlakozik a KMP-hoz." Egy kis túlzás lehet ebben, hiszen ha már december 29-ón nyilatkozott a szociáldemokrata párt helyi vezetése a kommunista program elfogadásáról és a KMP-hez való csatlakozásról, akkor három nap múlva, 1919. január 1-ón a népgyűlésen miért került sor újabb nyílt összeütközésre a munkásegység vonatkozásában. Jóllehet a munkásság hangulati provokálása az MSZDP központi kiküldötteitől eredt, de helyi hangadók is szerepet játszottak abban, hogy a munkásegység „erőszakos" megbontását a kommunista politika számlájára írják. S itt kell visszatérni Szaton Rezsőnek arra a megállapítására, hogy már az első népgyűlésen ,,meg volt pecsételve a szocdemek salgótarjáni további működése." Ha ez a megállapítás realitás lett volna december 26-án, függetlenül attól, hogy nem népgyűlés, hanem taggyűlések voltak, akkor két agitatív tömegfelvilágosító népgyűlésre nem került volna sor. A szociáldemokrata párt helyi szervezete még tartotta szervezeti és mozgalmi állásait az elkövetkező népgyűléseken is, mint erről az éppen őáltala leírt események is tanúskodnak. Elgondolkodásra késztetnek visszaemlékezésének azok a mondatai is, melyek szociáldemokrata ellenessógre utalnak. Az általa leírt mindhárom gyűlésnek szociáldemokrata ellenes hangulata volt. „Le a magyar szociáldemokrata párttal, le az áruló szociáldemokráciával, szociáldemokrata provokáció" stb. Anélkül, hogy kétségbe vonnám az ilyen, egyedi megnyilvánulásokat, a tömeg hangulataként nem fogadhatjuk el. Hiszen a KMP helyi szervezete a szociáldemokrácia talajából, a szakszervezetekből 183