Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezet megalakulásának körülményeihez (1918. december)

gyűlést Salgótarjánban." Hiszen e nagygyűlés volt az utolsó lökés ahhoz, hogy a széles dolgozó tömegekben tért hódítson a kommunista politika és eszme. A Nógrád megyei bányász munkásmozgalom története a karácsony másnapján megrendezett értekezletek kapcsán írja, hogy Kun Béla, Szaton Rezső és Rudas László érkezett Salgótarjánba. A források azonossága alapján meg kell állapítani, hogy Rudas László az 1918. december 26-i salgótarjáni értekezleteken nem vett részt. Ő csak 1919. január 1-ón volt Salgótarjánban. Ezt támasztja alá a Vörös Újság 1919. január 4-i száma és Szaton Rezső visszaemlékezése is. Továbbá, ha Rudas László jelenlétével, ittlétekor alakult meg a KMP salgótarjáni szervezete s akkor választották meg a vezetőséget, akkor az nem december 26-án, hanem 1919. január 1-én volt. Ez pedig teljességgel ellentmond mindannak, amit a Vörös Újság írt és az idézett visszaemlékezők, Juhász István, Bozó György mondtak. Végezetül még egy ellentmondás. A Nógrád 1968. november 10-i számában Bozó György visszaemlékezésében arról olvashatunk, hogy a párt alakuló ülésén Kun Béla és Rudas László voltak jelen. Szaton Rezső valószínűleg még a gyári bizalmiakkal tárgyalt. Véleményem szerint az alakuló ülés egyet jelent a bizalmitestület vagyis az összbizalmi üléssel. Ha december 26-án összbizalmi ülés volt, akkor Szaton Rezső miért tárgyalt volna a gyári (melyik gyári?) bizalmiakkal, különösen akkor, mikor ott már létrejött korábban — a már az előzőekben is vitatott — KMP szervezet ? Nógrád megye története, Salgótarján története, valamint A salgótarjáni iparvidék с kötetek adatai a KMP salgótarjáni szervezetének megalakulását illetően két népgyűlésjől szólnak, mely megfelel a kutatás akkori állásának. A Vörös Újság is két gyűlésről tudósít s ennek alapján a szerzők is csak két nagy politikai eseményről írhattak, tekintettel arra, hogy más forrás akkor még feltáratlan volt. A két nap — 1918. december 26-a és 1919. január 1-е — dátuma a helytörténeti kiadványok mindegyikében megegyezik. A két nap eseményeinek, az eseményeken résztvevő központi személyeknek vonatkozásában azonban már eltérések mutatkoznak. Az eltérések megítélésének lényeges, tartalmi mozzanatai vannak. Az idézett helytörténeti munkákban megmutatkozó ellentmondások azért is feltűnőek, mert Nógrád megye története II. kötete 1969-ben, a Nógrád megyei bányász munkásmozgalom története 1970-ben, a Salgótarján története 1972-ben, A salgótarjáni iparvidék 1962-ben látott napvilágot. Ujabb adatok tükrében Szaton Rezső visszaemlékezése a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezetének létrehozásáról — mely a cselekvő és az események menetében részt vevő kommunista vezető visszaemlékezése — mindössze 12 év távlatából sok vonatkozásban hitelesebbnek tűnik számomra, mint az 50 év távlatából visszapergetett események a helyi visszaemlékezők által. Ez a megítélés érvényes általában az 1918-as év végén lezajlott események leírására, de különösen azokra a tényközlésekre, részletekre, melyek megegyeznek a Vörös Újság hasábjain megjelent hírekkel, írásokkal. Mindezeken túl Szaton Rezső visszaemlékezése közelebb hoz bennünket annak megismeréséhez, hogy milyen harc és összecsapások közepette alakult meg a KMP salgótarjáni szervezete. A Nógrád megyei bányász munkásmozgalom történetében közöltekkel ellentétben — jelesen, hogy Kun Béla a KMP Központi Bizottságának elnöke akkor érkezett 180