Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezet megalakulásának körülményeihez (1918. december)

A hidegben és ködben mindenfelől özönlött a proli és gyülekezett a nagy téren. A többezer főnyi tömeg csak úgy hullámzott a hatalmas téren. A népgyűlés megkezdése előtt felhangzottak a különböző felkiáltások: Ma végleg leszámolunk a szocikkal. A főárulót nem látjuk, ismét nem jött el! (Peyert gondolták) Esztergályos Jancsinak és négy társának kezdett melegük lenni és állandóan törülgették arcukról a verejtéket, közben állandóan hangzottak a kiáltások: Éljen a KMP! Halljuk a kommunistákat! Az elnök átadja a szót Esztergályosnak, a szocdempárt képviselőjének. A munkásöklök ezrei emelkedtek a levegőbe és hatalmas botokkal fenyegetőztek. Közbekiáltások : Ütött a 12-ik óra, a leszámolás pillanata! Le az áruló szociáldemokráciával! Éljen a kommunista párt ! Éljen a magyar kommunista forradalom ! Teljesen lehetetlen volt rendet teremteni. Nekem kellett felszólítani a népgyűlést, hogy a szociáldemokrata párt előadóját is hallgassa meg. A tömeg lecsillapodott úgy, hogy Esztergályos János megkezdte beszédét. „Szaktársak, — mondotta többek között Esztergályos — a mai népgyűlés a legjobban igazolja a munkásság közötti testvérharcot". (Közbekiáltások: Hazugság! Közöttük nincs testvérharc ! Mi a burzsoázia és az áruló szocdem vezérek ellen harcolunk ! ) Szaktársak ! A napokban történt üzletfosztogatások — folytatta tovább —• és a házak megrongálása — a kommunisták munkája. (Közbekiáltás: Pfuj, hazugság! Ez a maguk munkája volt!) Szaktársak, öntudatos munkás nem téveszti össze magát a kommunistákkal. A magyar munkásságnak tudnia kell, hogy boldogulását nem a szuronyok hegyein keresztül, erőszak útján keresheti, hanem csakis a szociáldemokrata párt és a szocialista irányú szakszervezetek útján." Esztergályos szavai teljesen fellázították a tömeget, és felborult a rend. ,,Le az áruló szocdem vezérekkel!" — kiáltották. Halljuk a kommunistákat! Éljen a kommunista párt! Hitvány bitangok, gazemberek!" Közben ezernyi munkásököl emelkedett a magasba, botokkal a kézben fenyegették a szocdemeket, sőt hatalmas bicskák pengéi is csillogtak a levegőben. Az elkeseredett tömeg mindenáron furkós botokkal akarta elagyusztálni a szocdempárt embereit. Közben Batta és Esztergályos próbálkozott a tömeghez beszélni, de a prolitömeg semmi áron nem volt hajlandó őket meghallgatni. Az öt tömegnélküli vezér látva, hogy nekik nincs itt keresnivalójuk, elállottak a további felszólalástól. Közben az elnök bejelenti, hogy a következő szónok a KMP részéről Rudas elvtárs, amit nagy tapsvihar és éljenzés követett. Amint Rudas elvtárs megkezdte beszédét, a többezer főnyi prolitömeg hangulata megváltozott, mintha egy másik tömeg állana előttünk és nem az, amely 2—3 perccel ezelőtt gyilkolni is képes lett volna. A beszédet a legnagyobb figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták végig és óriási tapssal és hosszantartó éljenzéssel fogadták. Ezután én válaszoltam Esztergályosnak, felszólítottam Salgótarján összmunkásságát, hogy mindent kövessenek el a szakszervezeti egység megtartásáért, a kilépett szaktársak azonnal térjenek vissza és a szakszervezetek keretem belül folytassák a harcot a szakszervezeti bürokraták és a szocdempárt, valamint a burzsoázia ellen. — A magyar proletariátusnak szüksége van egy forradalmi pártra, — fejeztem be beszédemet — amely forradalmasítja a tömegeket és vezeti a barrikádokon és nem pedig a kávéházból és irányítja a forradalmat. Ez a párt a Kommunisták Magyarországi Pártja. Ezután a népgyűlés egyhangúlag határozati javaslatot fogadott el, amelyben kimondta a salgótarjáni összmunkásságnak a Kommunisták Magyarországi Pártjához való csatlakozását. A szónoki emelvény körül álló öt szocdem hosszú orral és buta pofával sompolygott el a gyűlés színhelyéről és úgy eltűntek, mint a kámfor. A távozó tömeg ajkairól még sokáig hangzott az Internacionálé dallama.