Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezet megalakulásának körülményeihez (1918. december)

tartott, ahol a többség kimondta, hogy csatlakozik az 1918. november 20-án megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjához. Este 6 órakor a vas- és fémmunkások és a bányászok szervezetei taggyűlést tartottak. Ezen elhatározták, hogy csatlakoznak a Kommunisták Magyarországi Pártjához. A taggyűlés után a két szakma összbizalmi testülete újra ülést tartott és megalakította a vezetőséget. A fenti üléseken részt vett és felszólalt Kun Béla és Szaton Rezső elvtárs is. A Vörös Újság 1919. január 4-i száma újabb hírt közölt Salgótarjánból: ,,1919. január 1-én Salgótarjánban 5—6 ezer résztvevővel nagygyűlés volt, amelyen a Kommunista Párt részéről Rudas László és Szaton Rezső elvtársak szólaltak fel. A résztvevők megakadályozták a szociáldemokrata képviselők felszólalását és egyhangúlag határozatot hoztak a kommunista párthoz való csatlakozásról. A gyűlés a kommunista párt és a proletárdiktatúra éltetésével ért véget."

11 A válogatott dokumentumok és adatok Nógrád megye munkásmozgalmának történetéből 1918—1919. с dokumentum összeállítás közli a Vörös Újság két tudósítását az 1918. december 26-i és az 1919. január 1-i salgótarjáni politikai eseményekről. „Salgótarján munkássága csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. 1918. december 26-án három igen fontos értekezlet zajlott le Salgótarjánban, amelyeken Kun és Saton (Szaton) elvtársak voltak az előadók. Délután 2 órakor a vases fémmunkások és a bányászok összbizalmi testülete ülést tartott, amelyen a többség kimondotta, hogy csatlakoznak a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Este 6 órakor a vas- és fémmunkások és a bányászok szervezetei taggyűlést tartottak. A taggyűlés többsége kimondotta, hogy csatlakozik a Kommunisták Magyarországi Pártjához. A taggyűlés után a két szakma összbizalmi testülete újra ülést tartott, amelyen megalakították a Salgótarjáni Kommunista Pártszervezetet és a vezetőséget megválasztották."

12 A Vörös Újság „Kommunista győzelem Salgótarjánban" címmel írja le az 1919. január 1-i eseményeket: ,,A salgótarjáni vas- és fémmunkások és a bányászok táviratilag meghívták a Kommunisták Magyarországi Pártját, melyben kérték, hogy 1919. január l-re előadót küldjön. Pártunk részéről Rudas és Saton (Szaton) elvtársak jelentek meg. Salgótarján munkásai ezen a napon impozáns népgyűlést tartottak a Piactéren, mely gyűlésen részt vett a szociáldemokrata párt hat budapesti kiküldöttje is: Esztergályos, Hatnakovics, Bata, Pollák, Murányi és még valaki, akik közül többen már napok óta Salgótarjánban tartózkodtak. A napirendet Rudas és Saton elvtársak ismertették, nagy lelkesedés, éljenzés és tapsvihar közepette. A szociáldemokrata párt részéről Pollák akart beszélni, de a tömeg, amely kb. 5—6000 emberből állott lehurrogta és nem engedte az elnök többszöri felszólalására szóhoz jutni. A munkások kijelentették, hogy csak a kommunista párt küldötteit hajlandók meghallgatni. A salgótarjáni bányászok részéről Gólián elvtárs szólalt fel röviden, és kijelentette, hogy Salgótarján összmunkássága éppen elérkezettnek látja az időt, hogy harcmodort változtasson. A szociáldemokrata párt elveinek elárulása folytán nem képviseli a proletárérdekeket, és felszólítja a népgyűlést, hogy csatlakozzanak a Kommunista Párthoz. A népgyűlés ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadta, egyben kimondották, hogy a szakszervezeteknek továbbra is hű tagjai és harcosai maradnak. A gyűlés fél öt órakor ért véget. A munkások a gyűlés után az utcákon éltették a proletárdiktatúrát és a Kommunista Pártot. A gyűlés befejezése után a bányász elvtársak a hegyoldalban díszlövéseket adtak le a proletárdiktatúra valamint a Kommunista Párthoz való csatlakozásuk jeléül."

13 174