Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)
Tanulmányok - Történelem - Somlyói Tóth Tibor: Gimesi és Gácsi gróf Forgách Simon I.
pedig késve érkezett, azoknak az utasítás kimondta: „tarde veninetibus ossa". A cselédasztalok is hierarchikusan tagozódtak : az étekfogók és inasok ; a muzsikusok és trombitások, valamint az udvari festő (képíró)legényével együtt; külön asztala volt a kulcsár, a pék és a szakács mestereknek ; ahogyan a vadászok (jagerek) is együtt ültek, hasonlóan a pecérek is. Ha a vadászoknak valahová el kellett menniük, akkor ezt Szabó János jagermester bejelentette a konyhamesternek, hogy idejében ehessenek — amikor pedig az urakkal voltak vadászaton, ételüket számukra félre kellett tenni. Ezután jött a palotások, csatlósok és lauf erők asztala. Érdemes felfigyelni arra, hogy Forgách Simonnak két féle : német és magyar lovászai voltak — s különkülön asztalnál is ettek, a német, illetve a magyar kovácsmesterre] egyetemben. Végül a kocsisok és fullajtárok asztala következett, melynek sorát az ,,uramék" szolgáinak asztala zárta be. Ez a fényes és terebélyes udvartartás óriási pénzbe került volna, ha a meglévő nagykiterjedésű családi uradalmak terménygazdálkodása a szükségleteket nem fedezte volna. Forgách Simon és testvérének, Ádámnak küzdelme a terhes szülői örökséggel kezdetben azzal társult, hogy ő maga is kénytelen volt eleinte újabb adósságot csinálni. Különféle birtokperekbe is bonyolódott 1692 és 1701 között, különösen báró Balassa Zsuzsanna, Hássági Farkas és a Brogyáni család ellen. 25 A szüntelenül perlekedő Forgách természetesen nem bírta osztálya osztattam rokonszenvét. Feltűnő példája ennek az, amikor az 1689. évi pozsonyi országgyűlésen, amelyen résztvett, pozsony váralj ai szállásán a Sziesz János-féle házba beköltözvén a ház leégett : a grófot a kancellária a tűzkár egy részének megfizetésére kötelezte. 26 Eddigi ismertetésünkben — a valóságos helyzetet „bakugrásokkal" követve — Forgách Simon mint adós és alperes szerepelt, ám házassága révén pénzügyi helyzete annyira megszilárdult, hogy egy idő óta már mint felperes és hitelező kezd fellépni. 1698-ban gróf Szentiványi László Forgách Simonnak 27 bizonyos épületekért és gabonáért 1240 Ft-tal, továbbá 20 ezer Ft-tal adós maradt, sőt további 4 ezer Ft-tal is, mellyel Szentiványi gróf Forgách Ádámnak tartozott, s amely hátralékot Ádám gróf testvérének átengedte. 1698. december 23-án és 1699. február 3-án 28 előbb tiltó parancs, majd karhatalommal végrehajtató parancs adatott ki Szentiványi tartozásainak behajtására. Klobusiczky Ferencet is 1698. április 14-én 29 beperelte, mivel 1696-ban bizonyos birtokaira Forgáchtól 9500 rajnai Ft-ot vett fel, s azzal adósa maradt. Ezt Forgách csak fogságában tudta visszaszerezni, hosszú évek elteltével. A híres Csonka bégtől is 3000 Ft-nyi charta-biancája volt, 30 melyet — 1702 táján — ezredének felállítása idején — vehettek fel Forgáchtól. Pénzügyeink szilárdságára a legjellemzőbb az, hogy képes volt akár egy nagy uradalmat is saját pénzén megvásárolni, mivel 1700. szeptember 4-én a bécsi udvari kamara a bujáki uradalmat átadta Forgáchnak, 31 Nógrád megye 1701. január 19-én azonban követelte, hogy a birtokra igényt-tartók, nem a bécsi neoaquistica commissió, hanem a megfelelő magyar hatóságok elé idéztessenek követeléseikkel. Forgách Simon mint nagy kiterjedésű, ősi és szerzett uradalmak földesura kora arisztokráciájának sorába szorosan betartozott: viselkedésében, mentalitásában egyaránt: az adatok erőszakosnak, hatalmaskodónak egyaránt feltüntetik, ugyanakkor alattvalóit is gyakran megvédte mások túlkapásai ellenébe. Forgáchnak jobbágyaival mindössze a feleségével kapott, de tulajdonképpen az uralkodóháztól elzálogosított magyaróvári uradalomban gyűlt meg a baja, akik 1701-ben 32 a kancelláriához fordultak panaszukkal. A kancellária a bécsi udvari kamarát szólította fel megfelelő intéz13
