Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Művészsors a XIX. század végi Nógrád megyében (Kubányi Lajos)

tudják, miként a szabadban mozgó ló festésére is csak kevesen vállalkoztak dicséretes eredménnyel.

43 Kubányi Lajos birtokában volt mindezeknek a képességeknek s művészetének egyik maradandóságát éppen ez a tehetsége jelenti. Életképei sorában különleges, egyedi témákat is találunk. Ezek mindig valamilyen aktualitáshoz kötődnek, amelyek a megyében vagy éppen megrendelőinél történtek. 1891-ben Reményi Ede adott hangversenyt Balassagyarmaton. Koncertjét szerették volna megtekinteni a helyi zárda apácái is, de erre az intézet szabályai nem adtak lehetőséget. Reményi, értesülve a kívánságukról átment a zárdába, s ott rövid hangversenyt adott. ,,Festő ecsetjére lett volna méltó ez az egész jelenet" jelenti ki a cikkíró s Kubányi hamarosan hozzá is kezdett a kép megfestéséhez. Csak 1895-ben lett vele készen s vette meg tőle Reményi Károly a festményt. Az apácák előtt elmélyülten hegedülő művész mellett jól felismerhetően ott ül a testvére is, Reményi Károly, a helyi bíró, s a hat apácán kívül még egy úri hölgy van a szobában.

44 Ferenc József 1894. szeptember 17—21. között járt Nógrádban, a balassagyarmati hadgyakorlaton. Kubányi a helyszínen vázlatot készített majd megfestette azt a jelenetet, amikor a király a patvarci magaslaton a 6. szobránci ezrednek kiadta a parancsot. ,,Vörös zászlót kitűzni és a lovasság közé lőni." A hírt közlő újságíró tudomása szerint egy ismert nevű tábornok megbízásából készítette ezt az enyhén komikus hatású képet. (A magasrangú katonatiszt bizonyára felesége családjával lehet rokon.

45

) Kubányi képén még egyszer feltűnik Ferenc József. 1896-ban festette meg a Dulánszky püspök fogadja Ferenc Józsefet a pécsi székesegyházban című képet. Pécsre Troli Ferenc püspök jóvoltából került aki feleségének rokona volt. Több más képének csak a címe utal speciális, életképszerű jellegére, amelyek többségén természetesen ló is szerepel; „A Szellő dresszurája", Törvény nevében, Karácsonyi szünetre hazatérő diákok, Veszedelmes útitárs, Sport kedvelők, Jobb félni mint megijedni, Urasági ordonánc, Hazatérő urlaubosok stb. Történelmi képei Kubányi Lajos aránylag kevés történelmi képet festett. Ennek oka alighanem abban keresendő, hogy számos megrendelése közepette nemigen volt alkalma újabb festészeti témák után érdeklődni. Kevés ilyen jellegű képe viszont mindenképpen érdemes a figyelmünkre. Egyik sokat emlegetett, de ma fellelhetetlen alkotása a Déryné megtámadása nemzetőrök által [1849]. Ezt is úgy tartják számon, mint egyik jelentős alkotását, pedig rendkívül korán, pályája elején 1882-ben keletkezett. Ugyancsak híres képe a Nemzetőrök [1848]. Az 1889-ben megfestett képet azonnal megvásárolták s a híradás tudni véli, hogy még a tárlaton megrendelést kapott a kép mégegyszeri megfestésére.

46 Ez a másik változat jelenleg is megtalálható a család tulajdonában. A szomorkás, kicsit borús és kedvetlenítő őszi időben hajnali tábortűznél üldögélnek a nemzetőrök—természetesen lovaik ott állnak a közelben —, s a képről nemigen jutnak eszünkbe a szabadságharc lelkesítő nagy csatái, diadalai hanem inkább az, hogy mennyi áldozattal, fáradsággal járt a harc vállalása. A Kubányira oly jellemző élénk színek itt hiányoznak, a hajnali ködfátyol szürkesége borítja a képet, s mintha az alakok egykedvű, szótlan némasága azt a kérdést vetítené már előre ; érdemes volt ? Harmadik nagy történelmi kompozíciója valamivel bővebb említést érdemel, egyrészt keletkezésének körülményei miatt, másrészt ennek jóvoltából betekinthe118