Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Spáczay Hedvig: Madách Imre hadbírósági perének nyomában

hölgy. Felszólították, hogy vegyen részt ő is. Erős bizalmas lett Kapuhoz és bevallotta, hogy ő nem Stark, Erős, Gerébi, Káldori, hanem báró Kemény Farkas Erdélyből

39

, és Kossuth megbízásából Magyarországon népfelkelést szervez; ezt a munkát igen gyorsan akarja befejezni, hogy mire Kossuth hazajön a közeljövőben 200 000 franciával

40

, minden készen legyen. Továbbá megnevezte a szervezést végzők neveit is : Madách Imre csesztvei földbirtokost Nógrád megyéből, Hinkó Jánost Losoncon, Lipcsei Imrét és Ürményi Mihályt Tiszafüredről, továbbá biztosan állította, hogy Potorszky asszony és Csepcsányiné — Szemere lány — is kapcsolatban van a szervezőkkel. Azon kijelentésének igazolására, hogy Stark, Erős valóban báró Kemény Farkas, elmondta, hogy az Angol Királynőhöz címzett szállodában két erdélyi úrral, Pálfy Domokossal és Kenderessy Farkassal látta egy asztalnál ülni, ahol Stark — Erős családja iránt érdeklődött a két úrnál. Egy második alkalommal két levelet adott fel jelenlétében Erdélybe, egyet sógornőjének Köblös Zsuzsannának Magyarbretsányba, a másikat sógorának Köblös Miklósnak Gyulafehérvárra. A fogoly a továbbiakban azt vallja, hogy a Vörös néven szereplő fogoly neve nem Vörös nem Skrzetulszky, hanem Ostrovszky

41

, és egy lengyel emigráns, akit Potorszky asszony hat hétig ápolt betegként. Stark-Erős — Kapu vallomása szerint báró Kemény Farkas — mindent tagad, ami személyére vonatkozik, de bevallja, hogy Figyelmessyvel és Hatvanyval beszélt, ők mondták, hogy az országban 64 000 Kossuth-hívőt tartanak számon, akik a forradalom kitörésekor — mely előtt állunk — harcra készek. A jegyzőkönyvet lezárták és a letartóztatottakat a közeljövőben átadják a nagyváradi katonai törvényszéknek. Gyula, 1852. október Í3. Békés megyei es. kir. elöljáró Julius von Bonyhád mp.

42 3. A Cs. kir. 7. csendőrezred 3. szakasza no. 1012. präs. szám alatt jelenti A cs. kir. katonai és polgári kormányzóságnak Pest-Buda Gyula, 1852. október 15. Ez év szeptember 29-én Eduard Schönborn főhadnagy úr tudomására jutott, hogy a Kondorosi úton a Szentmiklósi csárda közelében rablás történt. Öt jól felfegyverzett rabló e hó 27-én a békési vásár után mintegy 1500 Forint kárt okozott. A gonosztevők a rablás után is e vidéken vannak, mert Szeghő József földbirtokost a Csernei-pusztán a saját házában kirabolták. Ezek után a fentnevezett főhadnagy egy általános razziát rendelt el a megyében, hogy a gonosztevőket elfogja, vagy legalábbis a még tervbevett rablásokat meghiúsítsa. A szeptember 30-án lefolyt razzia eredményeként behozták Vörös Albertet, Stark Mihályt és Hajnik Mártont Füzesgyarmatról. A vizsgálat során kiderült, hogy a fentnevezettek — bár Hajnik Mártonnál pisztolyt, lőszert és egy tőrt találtak — nem rablók, hanem a hivatalos renddel szemben ellenséges magatartást tanúsító bujtogatok, Kossuth-ügynökök és az ő megbízásaikat teljesítik. Az ideiglenes vizsgálat a következő személyek letartóztatását tette szükségessé : Kapu András joggyakornokot Cegléden, Szőke Antal molnárt Tápiószeléről, Harsányi Sándor árvagondozót Orosházáról, Győri Ferencet Orosházáról, Mikulai Feri 79