Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Kerényi Ferenc: Előszó

sített ? ) hadbírósági perének közvetett adatai után és dokumentumokkal igazolja, hogy 1848/49 hajdani megyei főbiztosát szabadcsapatok szervezésével és az emigrációval tartott kapcsolatokkal is vádolták. Praznovszky Mihály politikatörténeti tanulmánya, középpontjában az 1847-es megyei követválasztási harcokkal, a megyetörténet megjelenése óta folytatott nógrádi kutatások hatékonyságát bizonyítja. Módszertani szempontból is érdekes, hogy Kerényi Ferenc ugyanezt a témakört más megközelítésben, Madách egyik versének szellemi hátországaként elemzi. A Mózes, Madách 1861-ben befejezett drámája az elmúlt évtizedekben — Keresztury Dezső átdolgozásában — több mint négyszáz előadásával Veszprémben és a Nemzeti Színházban a magyar klasszikus repertoár elvitathatatlan és maradandó értéke lett. Taxner-Tóth Ernő összegezte Madách és a korabeli színház kapcsolatát, hogy azután figyelmét a Mózes színháztörténetére összpontositßa. Régész-művészettörténész, irodalom-, színház- és politikatörténészek, idősebb és fiatalabb kutatók társultak az évkönyv Madách-tanulmányainak megírásához. Abban a reményben, hogy itt közölt eredményeik beépülnek a Madách-életmű körüli tudományos vizsgálódások vázolt folyamatába és elősegítik az ismeretek gyarapodását, az összefoglaló művek megszületését. Kis nemzet irodalmának, művelődésének és politikájának kevés olyan alakja lehet, akinek — egyetemes jelentősége miatt •— minden leírt sora, minden megélt élménye, minden tettre vált szándéka fontos lehet, példázat-értékű az utókor számára. Madách Imre ezek közé tartozik. Kerényi Ferenc