Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Politikai harcok Nógrád megyében Madách Imre részvételével 1846–48

jelölt között újabb választást kell tartani. Végül a győztes megkapja a követi megbízólevelét. Május 2-án folytatódott a közgyűlés, ahol kijelölték a megyének juttatott hat választókerületet. Ezek : balassagyarmati, nógrádi, füleki, loconci, szécsényi és ecsegi kerület. Központjai: Balassagyarmat, Rétság, Fülek, Losonc, Szécsény, Szirák. Nem sokkal később úgy módosították, hogy a nógrádi kerület székhelye nem Rétság, hanem Nógrád, míg az ecsegi választókerület központja Szirák helyett Ecseg lett.

29 Ekkor feltüntették az egyes kerületekben a települések és a lakosok számát is, ami úgy alakult : Balassagyarmati kerület 50 település 28 508 lakos Nógrádi kerület 50 település 28 716 lakos Füleki kerület 97 település 32 417 lakos Losonci kerület 69 település 29 680 lakos Szécsényi kerület 66 település 28 878 lakos Ecsegi kerület 55 település 28 313 lakos Ez természetesen nem a választók száma. Egy másik kimutatás szerint Nógrád megye lakossága a választás idején 194 128 főt tett ki, amelyből 15 272 volt az összeírt választó. Ez a lakosság 7,94%-ának felelt meg, ami ugyan jobb volt az országos átlagnáT~(6,07) de még így is csak egy részét jelentette a potenciális választóknak.

30 Ez az arány azt jelzi, hogy kb. minden negyedik felnőtt férfi választott, s ez országosan is számottevő, nem is szólva arról, hogy nem minden választójogosult iratkozott fel a választók közé. Az pedig újabb izgalmakhoz vezetett, hogy a korábbi kb. 3000 választóval szemben most 15 000 a választó, tehát az új, a paraszti szavazók ötszörös fölénye döntő változást jelenthetett volna a megyei — s közvetve az országos — politikai gyakorlatban is. Összeállították a választmányt. Minden választási kerületet kilenc fő képviselt benne, s tagjai lettek még a járásbeli főszolgabírók és a megyei főügyész is. Ekkor küldtek ki járásonként olyan bizottságokat, amelyek az országgyűlési törvényeket a falvakban ismertették. (Tagjai között volt pl. a losonci járásban Madách Pál, Dessewffy Jób, Sréter Horác is.) A következő, május 22-i közgyűlésnek már Szemere Bertalan újabb rendelete adott munkát. „A legújabb félelmes rohanással egymást felváltó események tekintetéből" szükséges az országgyűlés összehívása, ezért elrendeli a választók összeírását. Ezzel párhuzamosan a választókerületeket, a lakosság számát, és a nemzetiségiek megoszlását bemutató térképet is kellett készíteni a minisztérium számára.

31 A megye teljes erővel dolgozott. A nemesi összeírásra már kevés az idő, ezért a meglevő nemesi jegyzéket kell használni — mondják ki a határozatban. Majd összeírták a mágnásokat és a megyében élő zsidókat is.

32 A köznépi választók összeírásáról nincs adatunk, de tény, hogy elvégezték. Több helyen a lakosság ellenállásáról is érkeztek be jelentések. A középponti választmány által kiküldött választási összeíró biztosok több faluból, pl. Romhányból, Tereskéről és más településekről jelentették, hogy a lakosok ellenük támadtak, amikor a helyszínen megjelentek az összeírás elvégzésére. Szerintük az ellenszegülés oka „az illetőknek kiskorú, még a szabadsággal járó jogés kötelességet kellő felfogásra ki nem fejlett állapotuk ..." A valóságban e mögött azt a tényt is látnunk kell, hogy az április törvények némelyike nem elégítette ki a paraszti tömegek jogos várakozását, s ezért a megyében is pl. az örökváltság ügyében több helyen összecsapások történtek, amelyeket mindenhol karhatalom5 65