Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Politikai harcok Nógrád megyében Madách Imre részvételével 1846–48

Lisznyai Kálmán írta kortes-dal klapanciáit ordították.

17 Előkerültek a kedvelt fogások: az ellenfél rágalmazása, befeketítése s ebben az alpári hangoktól az antiszemitizmusig mident felhasználtak. Közben azért a botok is összecsattantak: „insultatio történt itt és történt amott, insultatio insultatióért s aztán quitt. Ez megy a választás hevében." Ezen nem kell csodálkozni, írja a Jelenkorban a nyugodt hangú, sok választást megélhetett levelező, mert a kortesek legtöbbje fiatal volt. Főleg a Kubinyi-hívek azok, „akik a fiatal vér rovására minden nem szabad módot is használtak."

18 A választás október 18-ra volt kitűzve s az események így peregtek tovább: — október 11. : Kubinyi emberei megjelentek Balassagyarmaton s ettől kezdve a helyi lakosoknak nem volt nyugalma az állandó hangoskodástól. (Dessewffy emberei a környéken húzódtak meg.) — október 13, : megérkezett a megyeszékhelyre az adminisztrátor. Még aznap este véres összetűzés történt a két párt között. Gróf de La motte Antal összehívja a pártvezéreket s közli, ha nem tudnak rendet teremteni, kénytelen lesz a katonaságot felhasználni a béke megvédésére. A választás a kitűzött időpontban, október 18-án reggel 8 órakor kezdődött. Mindkét párt hívei együttesen, seregestül vonultak be a megyeháza udvarába, meglehetősen felhevült állapotban, éktelen kiabálás, össze-összekapás között. Menynyire összevág ez a kép Kemény Zsigmond leírásával! Az 1843-as választási helyzetkép tökéletesen ráillik az 1847-es nógrádi állapotokra is. A szemléletes leírás szinte láttatja velünk a balassagyarmati eseményeket: „. . . látunk űzőbe vett csapatokat, kizsákmányolt tanyát, feldúlt telkeket. A város ... ostromállapotba van helyeztetve, a polgárok házaikba zárkóztak ... A megye épületéhez közelíteniük lehetetlen . . . mert az ostromoltatik téglákkal és bunkókkal. . . tanácskozások helyett látjuk a részeg veszedelmet bacchánsként tombolni és a szabad szót bilincsek közt esdekleni kihallgatásért." A helyzet minden kisszerúsége és komikussága ellenére komoly volt, hiszen több mint háromezer ember szorongott az udvaron s egy esetleges rendbontás következményeit könnyen el tudjuk képzelni. Az adminisztrátor éppen ezért úgy döntött, hogy ki vezényli a katonaságot, akik aztán kordont húztak a két tábor közé. Erre még nagyobb hangzavar tört ki, hiszen ez példátlan eset: a megyei önkormányzat, a szabad válasz megsértése, erőszak, ami ellen mindkét párt tiltakozott. Gr. de La Motte Antal megnyitotta a gyűlést és felolvasta az országgyűlésre hívó levelet. A másodalispán (Sréter László) rögtön tiltakozást jelentett be több pontban, amiből láthatjuk, hogy a háttérben komolyabb erők működtek a nógrádi ellenzék megbontásán. Többek között azt panaszolja, hogy pl. ezen a napon volt a választás Pest, Heves és Hont megyékben is, így sok, Nógrádban is közbirtokos nemes nem tud megjelenni a választásokon, gyengítve így az ellenzék sorait. Károlyi János jelöltet rögtön, közfelkiáltással választották meg. A másik követre viszont egyenkénti szavazást kellett elrendelni. Este 10 óráig tartott a szavazás. Az eredmény minden eddigit felülmúlóan szoros volt: Dessewffy Jób győzött, 1577 szavazatot kapott, mindössze tízzel (!) többet, mint Kubinyi Ferenc! Az események másnap újult viharokkal folytatódtak tovább. A közgyűlés második napján az adminisztrátor válaszolt az alispán tiltakozására, visszautasított minden vádat. Kubinyi Ferenc felszólalt, vereségéért a kormányt s annak kiszolgálóit hibáztatta, de mint mondta, ez nem tántorítja el őt elvei gyakorlásától. Frideczky Lajost azzal vádolták, hogy nemteleneket csempészett be Dessewffy pártját erősíteni. A megyeháza előtt a felbőszült kortesek továbbra is egymással tusakodtak, 60