Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Zolnay László: A Madách család eredete

György nevét felesége vezetéknevére — Osztroluczkyre — változtatta, s a máig élő Osztroluczky család alapítója lett. 105. 1351-ben Cserény s a belőle kisarjadt birtokok felosztásakor Cserényi Madách fia Pál halála után a Oserényterritórium déli határa egészen a Zolna falu nyugati határán levő Hradok hegyig, a Zolna-patak s az Ocsovapatak körülzárta háromszögig terjedt. Következésképpen az ekkor — Zolnai Tamásról elnevezett Zolna — Tamásfalva néven, továbbá Szebedény falu is beletartozott. Határkén említik az Ocsováról — Zolnán keresztül — Zólyomlipcse felé vezető utat s Cserény-territóriumhoz tartozik Számpor, Horhát, a későbbi Dubravica, Lukovo, Nagyrét és Lukavica is. így tehát Zolna — amelyet eredetileg Zólyomi Tóbiás fiai, Bitó és Zobrata az 1290-es években kaptak királyi adományba — 1351 előtt, Zolnai Tamás halála után beleolvadt közeli fiági rokonaik a Madách-fiak cserényi jószágába. OL. Beniczky cs. lt. 1351. és 1303. — V .5. MTA Kézirattár, Főglein hagyaték, 1522. doboz: „Cserény", „Zolna" és „Számpor" továbbá „Horhát" falunevek alatt. 106. Wenzel IX. 400. 107. Wenzel X. 374. — Zolnay L. : Mikloä fia Demeter mester. Turul, 1935. 36. 108. Wenzel X. 374. 109. Fejér C. D. VI. 2. 260. 110. OL Beniczky cs. lt. 1351. 111. A cserényi templomalapításról Zolnay L. i. m. Ars Hungarica 1978/2. 184—191. — Zolnay L. : Nézzük meg együtt a cserényi templom műemlékegyüttesét. Művészet 1979/9. 28—31. 112. L. előző jegyzetemet. (A ma álló templom, annak freskói, sírkövei leírásával) 113. Turul 1891. 18. 114. OL. Madách cs. lt, 1320. 115. OL. Múzeumi törzsanyag, 1305. szept. 13. 110. OL. Madách cs. lt. 1350, 1357, 1362. 117. OL. Luka család lt. 1337. 118. OL. Madách cs. lt. 1336—1337. 119. OL. Beniczky cs. lt. 1351. 120. Anjoukori okmánytár III. 27. 121. OL. Madách cs. lt. 1336—1337. 122. OL. Beniczky cs. lt. 1351. 123. OL. Madách cs. lt. 1336, — Kubinyi F.: Magyar történelmi emlékek. II. 264, 266. 124. KUBINYI F. : Magyar történelmi emlékek II. 204, 266, 297, 298, 306, 308. 125. OL. Beniczky cs. lt. 1351. 126. KUBINYI id. m. i. h. 127. KUBINYI id. m. II. 315, 357. — OL. Múzeumi törzsanyag 1375. 128. A BALOGHY családról MTA Kézirattár, Főglein hagyaték, 5225 doboz: „Baloghy" — NAGY IVÁN i. m. 1.148. 129. O. L. Beniczky cs. lt. 1351. — OL. Madách cs. lt. 1336 130. O. L. Madách cs. lt. 1350, 1357, 1302. — A Madáchokról: MTA Kézirattár Főglein-hagyaték 5225 sz. doboz, „Madách". 131. A Tholt-családnak Madách-családbeli eredetéről 1. Zolnay L. i. m. Ars Hungarica 1977/2. 210—212. 132. RÁTH KÁROLY: A magyar királyok tartózkodási helyei. Győr 1880. 72. — A Sitkei Nagy család 1880-ban Vas megyében, Sitkén őrzött levéltárának ezt az oklevelét Nagy Lajos király 1380. aug. 27-én már Végles várában keltezte. Ez a véglesi vár fennállásának első írásos emléke. (Vártörténészeink nem ismertetik.) 133. Zsigmondkori oklevéltár, 6739. — Iványi Béla: A széki gróf Teleki család gyömrői levéltára. 1937. 133—134. — Alsó Poltár falut, a Poltári Soósok egyik uradalmi központját a közelmúltban szlovák régészek tárták fel: Hrubec, Igor: Vyskum zaniknutej dediny Dolny Poltár, Bratislava, 1972. 134. IVÁNYI B. i. m. i. h. 135. KUBINYI F.: i. m. II. 297, 298, 300, 308 315, 357. 136. BOB.OVSZKY SAMU: Hont vármegye é. n. 417. 137. ZOLNAY L. i. m. Ars Hungarica 1978/2. 180. 138. A Poltári Soósok címere 1510-ból: OL. Beniczky cs. lt. 1516. — Ugyanez a három kopjás címer, — a XVI. század derekáról két oroszlán tartotta pajzsban Garamszegen (Hronsek) a régi Poltári Soós-féle vízivár kapuja felett. A Poltári Soósok leányági utódainak, a Garamszegi Géczyeknek címere ugyancsak Garamszegen, a barokkkori „új kastély" oromfalán. (Vö. Bihar vármegye monográfiája 629.) — A Nagyselmeci és Ludrovai Tholt család férfikar tartotta három zászlós kopjás címere: Nagy Iván i. m. XI. 171. és Siebmacher 006.1 a, 402 tábla. — A Zolnayak három zászlós kopjás címere: Zolnay L. i. m. Turul, 1938. 37. — Siebmacher 735. lap,502. tábla. — Zolnay Ábrahám, Sándor XVII. századi címeres lőporszaruja a MNM fegyvertárában. — Baloghy Gáspár honti alispán 1089-ből eredő halotti címere: Esztergom, Balassi Bálint Múzeum: Három kopja, előttük kürt. A Baloghyak XIX. századi címere: két felfelé néző nyílvessző, a középső kopja helyén lefelé irányított kard, az előtérben a fegyvereket metsző fekvő kürt. AMikefalvi Micsinszky család címere :0. L. Beniczky cs. lt. 1555. (Micsinszky János nyugtája Hohenwarter Wolf gang besztercebányai rézbánya-prefektus számára) : kürt, mögötte íj, felfelé irányított nyílvesszővel. A Dacsó és Luka család címerei: Hont vármegye monográfiája 429 és 439. 26 .