Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Zolnay László: A Madách család eredete

osztrák hadjáratban ő is részt vett. 1351-ben Cserény felosztásakor a falu nyugati részét kapta, „una cum possessione Lewkocha vocata".

121 Utóbbi jószága Lukóca, vagy Lukavica Miklós mester itt megtelepedő utódainak, a Lukaviczkyaknak (más néven Lukavicai Domonkos) lett fészke. E család a XVII. században bekövetkezett kihaltáig Zólyom megye tekintélyesebb családai sorában állt. Pál comesnek Oszlári Lökős, vagy Lőrinc nevű fia, szintén comes (1333—75), előbb az osztrák háborúban vesz részt

122

, majd ,,aule miles".

123 Fiai Nagy Lajos király apródjai.

124 Cserény részese.

125 Mint rokonai legtöbbje, ő is feladja zólyomi birtokait s Nógrád, illetve Hont megyében szerez.

128 Fiai szerzik a Hont megyei Balog n. birtokot, számos más faluval;

127 itt megtelepedve Lökős comes utódai a Balogi Baloghy-családot alapítják.

128 Pál mester, Madách fia, Pál comesnek legifjabb fia, követte rokonait az 1336. évi osztrák háborúba.

129 1351-ben ő is részesedik Cserényből, de ő is visszatelepül Nógrád megyébe. Egy ideig anyja géci részén birtokos, ezért gyakran „de Geech" néven is emlegetik.

130 Majd az ősi Kürtös vidékére települve, itt megalapítja a később Nógrád megyei jószágokat szerző Sztregovai és Kelecsényi Madách-családot. E nemzetség ivadéka Madách Imre, a világirodalom egyik legmélyebben érző és gondolkodó költő-filozófusa. Madách fia Pál comesnek egyik fia, Scevnicai, vagy Cserényi János (1333—1351) a nagyatyja által 1300-ban donációba kapott Liptó megyei Scevnicára (utóbb Kisés Nagyselmec, és Ludrova) telepedett; ő a Nagyselmeci és Ludrovai Tholt család alapítója.

131 összefoglalásként : látjuk, hogy a XIV. század hatvanas—hetvenes éveiben a Kürtösi Nyaradtól, illetve Kürtösi Padon ispántól eredő családok sorában Zólyomban tetemes változás következik be. A megyében maradó ágak körül a legnagyobb töretlen birtokegyüttest a Mike comestől származó Mikefalviak (a XV. század második felétől: Micsinszkyek) őrzik meg. XVI. századi kihaltukkor javaikat, Alsó és Felső Micsinyét, pribóci —• túróci — javaikat leányági utódaik, a Beniczkyek öröklik meg. Madách fia Pál ispánnak ivadékai közül Cserényi vagy Scevnicai János ivadékai a liptai, 1300-ban szerzett Kis- és Nagyselmecen, meg Ludrován megülve a máig élő Tholt családban élnek tovább. A Madách fia Páltól származó többi ágazat leszármazói — Domonkosok, Lukaviczkyak, Cserényiek, Csécsényiek, Kürtösyek, Zolnayak — a régi birtokaikkal határos, a XIV. században reorganizált királyi uradalmaknak birtokgyűrűjében mind szűkösebb birtokviszonyok között vegetálnak. A XIV. század végi Zólyomban — az itt maradó Kürtösi ivadékok — hasonló viszonyok közé szorulnak, mint Nyitrában birtokos elődeik a XIII. század derekán. Ott a földéhes Csák nembeli Máté birtokszerzései szegik szárnyát a Kürtösi elődök további nyitrai terjeszkedésének. Itt a királyi uradalmak. A XIV. század hetvenes éveiben Nagy Lajos király — nagyarányú telepítési és népesítési programja jegyében -— újjászervezi a zólyomi, a zólyomlipcsei váruradalmat s 1380-ra megépítteti Végles várát,

132 egyben megszervezi a véglesi váruradalmat. A zólyomlipcsei uradalomnak útjában áll a Póniki Soósok póniki jószága. A véglesi váruradalom pedig érthető módon szemet vet az ekkorra már agrárterületté alakított hajdani irtványokra, ,, vész vörösökre": Zolnára, Cserényre, Szebedényre, Horhátra, s a belőlük 135l-re sarjazott falvak határaira. 1376-ban azután a Póniki Soósok átadják Nagy Lajos királynak Pónikot, Kispónikot (más néven Lehotát), Dubravicát, Molcsát, s ezek helyébe csereképpen megkapják a Hont megyei Legyen birtokot, a nógrádi Nagypoltárt, Felsőpoltárt, Kispoltárt, Váraljapoltárt.

133 (A Póniki — majd 1376-tól Poltári — Soósoknak változatlanul birtokában marad a Zólyom megyei — Chyclafalvának, Gálfalvának is nevezett 21