Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Zolnay László: A Madách család eredete

háborúban egy csehet, 1281-ben a kun hadjáratban három kun vitézt ejt foglyul. 1282-ben érdemei jutalmául Kun Lászlótól a zólyomi családi birtokok vidékén fekvő Ponik, akkor lakatlan erdőbirtokot nyeri.

81 1290-ben III. Endre hadában Bécs vára alatt harcolt és megsebesült; majd atyafiaival együtt a Borsafiak ellen indított hadjáratban is részt véve, Adorján-vára alatt nyíl sebzi meg. 1295-ben vejével, a liptai Palugyai András mesterrel együtt új adományt szerez Ponikra

82 s ide telepedve, e lakatlan birtokán több máig álló falu, így Pónik későbbi mezőváros alapjait veti meg. Pónikot eredetileg a királyi erdőkből hasították ki és a határ járók szerint településre és művelésre alkalmatlan terület volt. Fülöp comesnek mégis sikerült a telepítés. 1291-ben Demeter zólyomi ispán megbízottja

83 (minthogy Fülöp itt „vice eomes"ként szerepel, egyesek őt tartják az első zólyomi alispánnak) ; 1296-ban királyi ember.

84 1302-ben, amikoris utoljára találkozunk vele, póniki birtoka egy részét átadja vejének, Palugyai Andrásnak.

85 Fülöp mesternek több gyermeke volt ; Anna n. leányát Palugyai András vette nőül. Utóbbi Demeter mester zólyomi ispánnak szolgálatában állott, 1286-ban ennek jegyzője, 1293-ban protonotariusa, 1307-ben az árvái kerület cornes officialisa. Családi birtoka a Liptó megyei Palugya volt. Miután apósával részt vett a Borsafiak elleni küzdelemben, a király a zólyomi Pónik birtoknak is részesévé tette. Az osztozkodás alkalmával Palugyai András mesternek Pónik nyugati fele jutott. Ez még a XV. században is, ekkor már Orócz-Oravica falu néven, a Palugyay család kezén van.

86 Fülöp mester fiai : András cornes, a kSoós nevezetű Péter és Tompos, vagy Tamás comes, mint királypártiak, egyidőre a lázadó Csák Máté hatalmaskodásából kifolyólag kivettettek póniki birtokukból s csak 1310-ben nyerték azt vissza, amikoris — talán ennek örömére — siettek Pónikon Keresztelő Szent János tiszteletére templomot emelni.

87 Közülük csak Tompos comesnek és Soós nev. Péternek maradtak utódai. 1358-ban ezek megosztoztak közös birtokaikon. Pónik, Garamszeg és a Nógrád megyei Oszlár, más néven Kürtös falun, illetve itteni részeiken.

88 Az osztálylevélből kitűnik, hogy ekkor már Pónikon az egyház mellett két malma és több aranymosója van a falunak. Tompos v. Tamás comes (1310—33) 1326-ban, rokonaival együtt egy blatnicai, túróci birtokrészt vesz.

89

1333-ban unokaöccsével Soós Péter fia Jakabbal együtt megrohanja és elfoglalja a póniki birtokukkal szomszédos Dubravicát, a Madách-utódok falvainak egyikét.

90 Tompos fiai egyikében, az íróink által nem ismertetett sorsú Illés nevezetű Jánosban (1350—58), aki póniki, garamszegi és oszlári birtokos volt,

91 a Zólyom vármegyében a XV. századtól szereplő Illésfalvi Illés család ősét kell keresnünk, annyival is inkább, mert e család birtoka, Illésfalva a garamszegi törzsjószág területéből vált ki. Másik fia a Tompos nevezetű Miklós (1350—76), 1376-ban a Tompos- és Soós-ággal együtt, a királlyal Pónikot a Hont megyei Legénd (Legyen) birtokra elcseréli.

92 Tompos harmadik fia, Fülöp 1350—58 között szerepel. Ennek fia a Zólyom megyei Számporról nevezett Tamás. Bár e Tamásnak voltak utódai s azok hihetőleg Zólyomban éltek, sorsukat nem ismerjük. Bennük az Illéshez hasonló kisebb zólyomi családok őseit kell keresnünk.

93 Fülöp mester másik fiága a Soós nevezetű Pétertől ered. Utóbbi 1318-ban viseli először a Soós nevet.

94 Fia, Jakab már rendszeresen használja.

95 Soós Péter utódai 1376-ig Zólyomban is szerepelnek Póniki Soós néven: az 1376. évi csere után azonban, Zólyomban pusztán garamszegi részüket tartva meg, végleg Nógrádban, Poltáron telepednek le. A gazdag és előkelő Poltári Soós család 1649-ben halt ki. Birtokai közül a zólyomi Garamszeget, Radon comes első zólyomi birtokának központját, e család leányági utódai, a címerüket is átvevő, ekkortól kezdve Garamszegi előnevet használó Géczyek örökölték.

96 2* 19