Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Közlemények - Praznovszky Mihály: Adalékok a múlt század első felének nógrádi történetéhez (forrásközlés)

IX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1983 Adalékok a múlt század első felének nógrádi történetéhez (Forrásközlés) Praznovszky Mihály A most közreadásra kerülő két történelmi forrás nemcsak tartalma, de „műfaja" miatt is érdekes. A másfél évszázada megfogalmazott iratokat alapkövekben helyezték el, kimondottan az utókornak szánt cállal: „Ezeket utódinknak s maradékinknak ide feljegyeztük. Kívánjuk, hogy azt örömmel olvassák s rólunk, kik javainkat munkálódva kimúltunk, emlékezzenek." Az egyik iratot az 1834-ben épült balassagyarmati ún. Nemzeti Iskola, másszóval a róm. kath. elemi iskola alapkövébe helyezték, a másikat egy jó évtizeddel később az újonnan építendő Városháza „talpkövébe" tették.

1 E két forrás apró, de lényeges adatokat tartalmaz a korabeli Balassagyarmatra, Nógrád megyére és Magyarországra vonatkozóan egyaránt. Az állami, egyházi vezetők névsora mellett megismerjük belőlük a helyi elöljáróságot, a korabeli várost, annak utcáit, lakóit, a gazdasági körülményeket. Ezek az adatok így önmagukban olvasva is érdekesek, de beépítve a kutatómunka más produktumaiba több vonatkozásban is használhatók. Nem lenne teljes a kép, ha röviden nem szólnánk arról a két intézményről, amelyeknek alapkövei ezeket az iratokat rejtik. Arra keressünk választ: miért és hogyan épültek ezek ? Az időben első forrás a Nemzeti Iskola építéséhez kötődik. Az iskolai oktatás történetével több helyi monográfia is foglalkozott már. Egyértelmű megállapításuk, hogy a korábbi évszázadok balassagyarmati iskolaügyeire vonatkozóan kevés adat van. 1725-ből ismeretes csak az első helyi katholikus iskolai tanító neve, bizonyos Krnyavi Mátyásé.

2 A mezőváros oktatási képe rendkívül sivár volt a reformkor kezdetéig. Az iskolaépület elhanyagolt, düledező, az iskolamester helyzete elkeserítő. A századfordulón pl. ezek a feladatai: harangoznia kellett a vihar és a zivatar elijesztésére, ostyát sütött a templom számára, tatarozta az iskolaépületet, kántorkodott. S mindezek után, ha jutott rá ideje, tanítóskodott.

3 A balassagyarmatiak változtatni akartak ezen a helyzeten. Elhatározásukhoz az is hozzájárult, hogy az országos hangulat szinte kényszerítette őket erre Pl. az 1830. évi VIII. törvény a magyar nyelv használatáról, vagy egy helyi kezdeményezés, a Nemzeti Intézet akciói a megyei iskolaügy megreformálására. A helyiek nemes szándékát egy valami akadályozta : nem volt pénzük. Több évre terjedő akció kezdődött. Első lépésként 1832-ben Zichy István gróf, az egyik helyi földesiír 250 Ft. évi fizetést ajánlott fel az építendő iskolában kinevezendő tanítónak, amit az uradalom folyamatosan biztosítani fog. (Egyetlen feltétel: 185