Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)
Tanulmányok - Zolnay László: A Madách család eredete
mare commorando, nobis fidèle servicium exhibuit, et postmodum, cum de maritimis pervenissemus, idem Radun, cum filiis suis Toma, Modach et Tobia in domo nostra continuo commorando multiplicia servicia et diversa exhibere non cessarint . . ," 15 Közben 1249. július 13-án Radun fiai Nyitra megyei Racsic nevű földjüket — amelyet még II. Endre királytól kaptak adományba — elcserélik a királlyal a nógrádi udvarnokok Oszlár nevű birtokával, a Detrefiak —- a Balassi ősök — Esztergály nevű falujának szomszédjával. IV. Béla király pedig a Radon-fiáktól így cserébe kapott Racsic-birtokot tárnokmesterének, Csák nembeli Máténak adományozza. 16 (Csák nembeli Máté egyébként 1242-ben ugyanúgy Dalmáciába kísérte a menekülő IV Béla királyt, mint Kürtösi Radon.) 17 1251-ben Radon fiait már atyjuk nélkül említik. Ebben az esztendőben az esztergomi káptalan előtt, IV. Béla király engedélyével „Dubak, filius Narad de villa Curtus, pro se et pro fratre suo Tyba, et Thomas, filius Naradun de alia villa Curtus, pro se et pro fratre suo Modach" a IV. Béla királytól közösen nyert Cucera nevű földjüket, a Nyitra megyei Kocurt tíz márka ezüstön eladják Kopasz Ivánkának, a Draskóczi Ivánka család megalapítójának. 18 Ez az oklevél Radon nevét Naradun-nak írja, olymódon, hogy a „Na" szótag sorvégre esik, s az új sorban az oklevél minuszkuláival következik a „radun" név. A név oklevél-leírási hibája ellenére is evidens Naradun és Radun azonossága ! Hiszen Radunnak az 1251. évi kocuri eladásban részes két fia — Tamás és Madách — nem más, mint a IV. Béla király idézett, 1250. évi diplomájában szereplő Radun fiak ketteje. Mielőtt azonban Dubaknak és Tybának Radonhoz való testvéri tartozását megvilágítanánk, vessünk egy pillantást a származáshelyükként 1251-ben említett két „Curtus" falura. Az 1251. évi oklevélben említett két Kürtös —későbbi adataink fényénél — vitathatatlanul a Nógrád megyei Kis és Nagy Kürtös. 19 Eszerint tehát 1251-ben ez a két nógrádi falu mind Dobaknak, Nyárád fiának, mind testvérének, Tybának, de Radon két fiának is névadó birtoka. (A Radontól eredő családok egyike egyébként, mint majd látjuk, a középkor végén, 1596-ban kihalt Kürtössy család itt is települ meg véglegesen.) Az elmondottak szerint Kürtösi Dobaknak és Kürtösi Radon fiainak mind Nyitrában, mind Nógrádban közös a birtoka. Koczurt, Nyitrában pedig éppenséggel közösen kapják adományba IV. Béla királytól. Kürtösi Naradnak — Nyaradnak— személyneve ezen az idézett, 1251. évi oklevélen kívül mindössze egyetlen, a már említett 1231. évi diplománkban fordul elő. Ekkor Radont — Buna néven — Narad fiaként említi II. Endre királynak az az oklevele, amely őt „Liptó ministerialisaként" nevezi meg. 20 (A Narad — Nyárád — név helynévi anyagunkban országszerte ismeretes.) Nyárád két másik fiának, az 1251-ben szereplő Dobaknak és Tybának neve egy további forrás-csoporthoz vezet el bennünket. Nyolc évvel régebbre kell visszalapoznunk! 1243-ban IV. Béla király (a szövegünkben már említett) Csák nembeli Máténak — korábban étekfogó —, majd 1242-től tárnokmesterének — adományozza a Nyitra megyei Chrenóc jószágot, az ahhoz tartozó falvakkal egyetemben (possessionem Hyrenouch et villas ad eandem pertinentes). A chrenóci jószág eddigi tulajdonosainak pedig, úgy mint Radonnak (itt: Dona), Dobaknak, Vacyknak és Tybának, akik „nobis in domo nostre Celsissitudinis fideliter curaverunt inservire" és „nobis et regno in diversis expedicionibus exhibere curaverunt propter que omni remuneracione 14
