Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Zolnay László: A Madách család eredete

megyei tisztség viselése (pristaldus, ministeriális, homo regius) mellett — az utolsó öt Árpád-házi uralkodónak királyhű katonái, királyi serviensek, apródok, egyikük királyi janitor. Sorsuk a hajdani Közép-Felvidék történetének is miniatűr tükre. Birtokszerzéseik, telepítési munkájuk pedig jó jellemzője az utolsó Árpádok felvidéki telepítéspolitikájának. Az elődök XIII. századi — katonai érdemeikért kivívott — birtokszerzései, erdőirtási, telepítési, falu- és templomépítési munkája zömmel a későn megszervezett régi nagy-zólyomi erdőispánságban ment végbe. így az ennek — az utóbb, a XIV. századra már négy megyévé váló — hajdani királyi magánuradalomnak kialakításához ízül. Zólyomban, Liptóban és Túróéban a Kürtösi ősök — tehát a Madáchok ősei is — egymaguk fél-megyényi területek őserdeit irtják s teszik az irtványokat faluközpontjaik agrárterületeivé. Mályusz Elemér korszakos műve mutatott rá arra: a Kürtösiek éppen annak a — mindössze három — XIII. század eleji országos-nemesi családnak egyike, amely az 1220/30-as évektől elsőként települ a zólyomi királyi erdőispánságba .

3 A XIII. század eleji Nagy-Zólyom erdőispánságának az ország várispánságaitól s kialakuló megyéitől elütő jellegét jól mutatja: 1229-ben a zólyomi megyeispánként eljáró Synk fia Detriket (a Balassiak ősét) — comes helyett — még procuratornak nevezi a királyi oklevél ; comesként csak 1230—31-től fogva nevezik.

4 Ezzel a Detrik procuratorral egyidőben, vele együttesen, vagy tőle függetlenül ugyanitt dolgozik és igazgat Kürtösi Narad fia Radon comes is.

5 1223-ban Liptóban, mint királyi pristaldus iktat, 1231-ben pedig Liptó ministerialisa. Kürtösi Nyárád fia Radon a Madáchok első ismert őse. I. A történetírók sokat foglalkoztak a Madách családnak s a vele közös eredetű családoknak múltjával. Amit e téren régebben publikáltak, röviden a következő: Radon (Radun, abusive: Dona, Naradun, Buna) II. Endre és IV. Béla király udvari embere — azok pristaldusa, ministerialisa —, a tatárjárás idején a menekülő királyt a Tenger mellékére kíséri. Ô és utódai nógrádi, liptai, túróci, zólyomi birtokokat szereznek. A Raduntől eredő családok jórésze a XIV. század vége felé zólyomi birtokait elhagyja s visszatelepül eredethelyére, a nógrádi Kürtös vidékére. A Kürtösi Raduntól származó családok nagyrésze — sorukban a Madáchok is — fiágon kihalt. Radun egyik fia, Madách, másik nevén Zobratha, akit az oklevelek 1241 és 1278 között említenek, a Zólyom, majd Nógrád és Hont megyében élt s fiágon immár kihalt Sztregovai Madách család névadó őse.

6 A magam kutatásai a Madách család eredetének kérdését két vonatkozásban egészítik ki. A Madáchok — és testvércsaládaik — eddig első ismert őseként ismert Radon ispánnal (1223—1250) kapcsolatban sikerült megállapítanom azt, hogy e Radon bizonyos Narad — Nyárád — fia volt. Az egymagában semmitmondó nominális megállapítás azonban más adatokhoz is elvezet. Kiderült ugyanis, hogy Nyaradnak — Radonon kívül — három másik fia is volt. Nevük: Dobák (Dubak) comes (1243— 1263), Vacyk (1243) és Tyba (1243—1251). E három férfiút — vagyis Nyárád fiának, Radon ispánnak három fitestvérét — nemzetségtörténetünk •— mit sem tudva a Radonnal való testvériségükről — Dobák nemzetség címen iktatta önálló genusaink 12