Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében
LIBERTINUS SIMPLEX LIBERTINUS LÁB, FUSS MÁZSA OFFICINA VITRARIA ÖL, KLAFTER PATERFAMILIAS PORTIO POSSESSIO POZSONYI MÉRŐ PRAEDIUM ROSOLIS SCHOK TAXA ÚRBÉRI VITRARIUS ZSELLÉR Felszabadított jobbágy Szabados, jobbágyságból szabadságra jutott állapot, akit a földesúr bizonyos ellenszolgáltatás fejében a jobbágyi terhek alól felszabadított. A bécsi öl hatodrésze, 0,31 méter. A láb további felosztása, 1 láb = 12 hüvelyk (zoll). A méterrendszer bevezetése előtt használt súlymérték. 1 bécsi mázsa = 100 bécsi font = 1,20 vámmázsa = 56 006 kg. Üveges műhely, hely Hosszmérték. 1 bécsi öl = 6 láb, = 1,896 méter. 1 öl = 6 láb, 1 láb = 12 hüvelyk, 1 hüvelyk = 12 vonal = 26,31 mm, 1 vonal = 12 pont = 2,19 mm. Területmérték: 1 négyszögöl = 36 négyszögöl láb, = 3,594 m 2 . 1 négyszögöl láb = 144 négyszögöl hüvelyk = 0,009 m 3 . Cselédes gazda Adó Falu Űrmérték, 62,53 liter Major, puszta Likőr Üvegmérték. 41 hüvelyk hosszú és 26 hüvelyk széles köteg. A méter és darabrendszer bevezetése előtt mind a tábla, mind az öblösüvegeket kötegenként számolták. Egy köteg mennyiségét nevezték schok-nak. A falusi társadalomban, a szervesen vett jobbágy viszonyban nem álló rétegnek külön kulcs szerint kivetett állami adóterhe. A taksa jelentette azt az összeget, mellyel egy-egy község vagy személy a földesúrnak járó robotot, dézsmát s esetleg egyéb természetbeni terheket megváltotta. A földesúrnak teendő jobbágyi szolgáltatásokkal kapcsolatos. Üveget gyártó személy. Vitraria = ablakos. Gyalog, fejszés. A tágabb értelemben vett jobbágyság alsóbb rétege, az 1/8 teleknél kisebb úrbéri birtokkal rendelkező személy. A telekrendszer kialakulásával változott a zsellérek csoportosítása aszerint, hogy rendelkeztek-e saját házzal és zsellérhellyel, vagy sem. Elnevezésük is változott aszerint, hogy házas (inquilinus) vagy hazátlan, zsellér ,,alatti"-ról (subinquilinus) vott szó. Jellemzőjük volt, hogy a földesúrnak gyalog, kezük munkájával robotoltak. MELLÉKLET Üvegkészítés a hutában. (Flamand miniatúra, 15 sz. Das Glas. Prága, 1954.) Üveghuta belseje. 16. sz. (Georgius Agricola: De re metallica.) Munka az üvegcsűrben. 17. sz. (Das Glas. Prága, 1954.) Üvegfúvás. 19. sz. (Ney Ferenc: Gyermekek könyve. Pest, 1851.) Üvegfúvás a kemencénél 19. sz. második fele. (Vasárnapi Újság 1870. 10.) Üvegkidolgozás munkapadon (Vasárnapi Újság 1870. 10.) Üvegcsiszolás (Vasárnapi Üjság 1870. 10.) Zahn János György zlatnói üveggyáros. A zlatnói olvasztókemence rajza (Vasárnapi Üjság 1858. 25.) Fedeles talpas serleg Zlatno, 1852. (Iparművészeti Múzeum) Római amforatípus, Zlatno. Pantotsek L. V. munkája (Iparművészeti Múzem) Kancsó és amforatípusú üveg, Zlatno. Pantotsek L. V. munkája (Iparművészeti Múzeum) Pohár, színes zománcfestéssel, fenekében egy beágyazott hat krajcárral, 1849-ből, Zlatno. (Iparművészeti Múzeum) Pohár színes zománcfestéssel, Zlatno. (Iparművészeti Múzeum) Katalinhutai üveggyár termékei, 19. sz. vége (Iparművészeti Múzeum) Y Évkönyv 97
