Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében

ARENDATOR, ARENDÄS BÉKASÓ COLONUS CONTRACTUS, CONTRAKTUALISTA CONVENTIO CONVENTIONATUS CURIALISTA DICA, DIKA DIKAL FABRICA FAIZAS FONT, BÉCSI FONT, PFUND FORINT HOSPITUS, HOSPES HUTA IRTÁSFÖLD KASZÁS KILA КОРА Haszonbérlő A kvarckő népies neve Jobbágy Szerződés, illetve szerződéses jobbágy, aki kötelezettségei íelől a földesúrral meghatározott időre szerződést, kötött, főleg a robot teljesítéséről. Megállapodás, szegődmény Szegődött, bér (es) Nemesi földön élő jobbágy Rovásadó, rovás. Az országgyűlés által megszavazott és a jobbágykapura, portára kivetett állami adó, melynek összege portánként 1—5 Ft között változott. Rovásadó szempontjából összeír. Gyár, üzem. A jobbágynak az a joga, hogy a földesúri erdőkben saját szükségletére épület és tűzifát vághasson. Súlymérték, a bécsi mázsa század része: 56 dkg, azaz 32 lat. Pénzegység a 18. századtól 1892-ig. Az 1816-os pénzleértékelés után alakult ki az ezüstforint és váltóforint a papírpénz árfolyamkülönbsége. Két és fél váltóforint volt egyenértékű egy ezüsforinttal. Váltópénze 60 krajcár. A 18. századtól több változata volt: 1. Aranyforint állandó értékű pénz. 2. Magyar forint, florenus Hungaricalis, ung. Gulden. Hazánkban elterjedt ezüstpénz. Kétszerese a tallér, aprópénze az ezüstdénár, a magyar forint 1/100 része Értéke romlott, az 1807. 22. te. 7 §-a kivonta a forgalomból. 3. Rajnai forint, florenus Rhenensis, rénes forint. Ezüstből vert pénz, hazánkban és az osztrák örökös tartamányokban volt forgalomban. Aprópénze a krajcár, cruziferus, Kreutzer. (1 RFt = 60 xr.) Az 1807-es törvény ezt hagyta meg egyetlen pénzként. 4. Konvenciós (egyezmény szerinti) rajnai ezüstforint. 1753-ban Bajorország egyezménnyel csatlakozott az osztrák monarchiában bevezetett nemesfém (pengő) forinthoz. Az egyezmény értelmében 20 db RFt-ot konvenciós forintot, ligapénzt vertek egy márka ezüstből. Ezt nevezték a forgalomban lévő papírpénzektől megkülönböztetésül pengőforintnak. 5. Bankóforint, papírbankó. Bécs városi bankócédula, scheda bancalis. Mária Terézia 1761-ben bocsátotta ki első ízben a papírpénzt. 1795-től azonban névértékét fokozatosan elvesztette. 1811-ben névértéke már csak 833-ad részét érte. A bécsi udvar a devalváció eszközéhez nyúlt, mivel 1801-től az adófizetők a megyei pénztárakba kizárólag papírpénzzel fizettek. 6. Váltóforint, beváltási vagy váltócédula, Einlösungsschein. 1811. évi februári pátens a papírbankó értékét névértékének egyötödére szállította le, s vele egyidőben a bécsi értékű új papírpénzt, beváltási jegyet bocsátott ki, a devalvált bankó beváltására. Egy konvenciós ezüstforint papírpénzben 2,5 váltóforintnak felel meg. 7. Osztrák értékű forint. 1857-ben a bécsi éremegyezség folytán a bécsi udvar hazánkban is az egységes o. é. forintot hozta forgalomba. 100 konvenciós forint 105 o. é. ezüstforintnak felelt meg. Vendég, jövevény, idegen. A régi magyarnyelvben a huta szó olvasztókemencét jelentett. Ezeknek a helyeknek mindegyike valami módon kapcsolódott a vas, vagy üveggyártáshoz. A szövegben üveggyártó üzem. Extrapatura, erdő, bozót kiirtásával termővé tett rétté alakított terület. A földesúrnak érte heted dézsma, tulajdonjogelismerési díj járt. A rét területmértéke, amelyet egy ember egy nap alatt lekaszálhatott. (800 négyszögöl) Gabonaürmérték, értéke koronként változó, kb.: 60—70 liter. Csomó