Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében

72. PESTY Frigyes: i. m. Divény-oroszi. — TELKES Simon: i. m. 9—10. p. 74. TELKES Simon: i. m. 70—72. p. 75. PESTY Frigyes: i. m. Balassa-Huta 76. NmL. 1828-as összeírás. Balázs-Hutta 77. NmL. Nmf. 6359/1850 78. VERES László: i. m. 26. p. 79. MÉREI Gyula: i. m. 354—356. p. — TÓTH Mihály: i. m. 13—14. p. 80. NmL. Nmf. Fölvételi ív. 1857. Balassa-Hutta 81. A Budapesti Kereskedelmi és Ip. Kamarának beküldött jelentés a Nógrád megyei üveggyárakról. 1875. — Az adatok a PKlK-ra hivatkozó BOEHEIM, W. Die Glasindustrie. Wien. 1874. 290—292. p. 82. GELLÊRI Mór: a Magyar ipar úttörői. Elet és jellemrajzok. Bp. 1887. (Zahn J. György.) — BÁRDOS József: Az üveg-ipar. In: Hivatalos jelentés a budapesti 1885-ik országos általános kiállításról. (Szerk. : Keleti Károly.) Bp. 1886. 225. p. 83. MOLNÁR László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon. Bp. 1976. 89—95. p. — SÁGHELYI Lajos : i. m. 273., 279. p. 84. MÉREI Gyula: i. m. 119. p. 85. Művészeti Lexikon. Zahn János György. Bp. 1968. IV. k. 764. p. — BÁRDOS József: i. m. 226. p. 86. Ezúttal köszönöm meg Tasnádiné Marik Klára segítségét, aki többek között felhívta figyelmemet és adatokat szolgáltatott Záhn János György személyére. — NmL. IV. 7/h. 1843—44. Nemesi hozzájárulásokkal kapcsolatos összeírások. — VALKAI Imre: A zlatnói üveghuta. Vásárnapi Újság. 1858. 25. sz. 294—295. p. — OL. P. 1073. 21. CS. 47. t. Zlatno — NmL. Kgy. i. 1837/2589. 87. KOROKNAI Ákos: A magyarországi tőkés vállalkozók típusai. In: Az üzemtörténetírás kérdései. (Szerk. : Incze Miklós) Bp. 1979. 137—171. p. 88. OL. Z. 366. 2. cs. 35. sz. Farkasvölgyi haszonbérleti szerződés a Rimai Vasművelő Egyesület és Zahn János György között. 89. OL. P. 1073. 21. cs. 47. t. 90. Dr. Pantocsek Leo Valentin 1813-ban született a lengyelországi Kielceben, és 1893-ban halt meg. Zlatnón. Orvos, feltaláló, természettudós volt. Tanulmányait kb. 1833-tól Magyarországon végezte. A negyvenes években Forgách Gyula háziorvosa volt Kokaván, ugyanakkor Záhn munkásait is ellátta, 1847-ben került Zlatnóra mint orvos és gyári kisegítő. Itt kezdett üvegfestményeket tervezni és kivitelezni. A szecesszió új üvegstílusa számára a technikai lehetőségeket, korszakalkotónak mondható kísérletei teremtették meg. Az általa Zlatnón feltalált gyöngyházfényű irizálást, a szivárványosítást használta fel az ókor klaszszikus méltóságát sugárzó üvegein. Üvegei a régi római üvegek, palackok, illatszeres csészék formáit keltették életre, ugyancsak ő találta fel a hyaloplastikának nevezett eljárást, amellyel Párizsban 1867-ben díjat nyert. Vö. : Építőanyag. XXXV. évf. 1975. 1. sz. — Művészeti Lexikon. Bp. 1967. III. k. 694. p. — kiállítási vezető az Iparművészeti Múzeumban. Во. 1961. NmL. Nmf. IV. 152. 3. d. 790 1850. 91. NYÁRÁDY Gábor: Az első magyar iparmű kiállítás. Bp. 1962. 95. p. — FUTÓ Mihály: i. m. 224. p. — TELKES Simon: i. m. 6—8. p. 92. FUTÓ Mihály: i. m. 225. p. — TELKES Simon: i. m. 7—8. p. — BORSOS Béla: A magyar üvesművesség története a reformkorban és az elnyomatás idején. Művészettörténeti Értesítő. 1954 25.—2603 p. — OL. P. 1073. 17. es. 38. t. 93. OL. P. 1073. 21. es. 47. t. 94. MÉREI Gyula: i. m. 69. p. — OL. P. 1073. 21. cs. 44—47. t. 95. OL. P. 1073. 21. es. 44. t. — BORSOS Béla: i. m. (1954) 109. p. 96. FÉNYES Elek: i. m. (1847) 86. p. 97. BÁRDOS József: i. m. 225—226. p. — Művészeti Lexikon. Bp. 1967. III. к. 694. p. 98. BORSOS Béla: A magyar üvegművesség. Bp. 1974. 158. p. — NmL. Kgy. i. 2665/1851. 99. TELKES Simon: i. m. 9—10. p. 100. VALKAI Imre: i. m. 294—295. p. 101. GURMAY Mihály: i. m. 219—243. p. — TASNÁDINÉ MARIK Klára: i. m. 13. p. 102. VALKAI Imre: i. m. 295. p. 103. Vasárnapi Üjság 1866. 596. p. Kokova vidéke. 104. uo. — Felvidéki Magyar Közlöny. 1862. 2. sz. 10. p. A gácsi posztógyár kelméi és zahn üveggyártmányai a párizsi mükiállításon is figyelmet érdemeltek. A londoni világkiállításon való szerepléséről ezt írták: ,, . . . Zahn üveggyárából kiállított opalizált tárgyak, mintáz érintett tudósításban olvassuk, a nézőknek szintúgy nagy tetszését nyerték meg, s leginkább különös figyelemmel nézte azokat Mária Nikolaiewna orosz nagyhercegnő, ki Galiczin herceg kíséretében a magyar osztályban csaknem félóráig időzött." 105. Vasárnapi Üjság. 1869. 270. p. A párizsi világtárlat és a magyar ipar. 106. BOEHEIM, W.: Die Glasindustrie. Wien. 1874. 290—291. p. 107. BÁRDOS József: i. m. 226. p. — TELKES Simon: i. m. 11. p. 108. OL. P. 1699. 19. CS. 32. t. 109. OL. P. 1699. 19. cs. 32. t. — Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 1883. október 14. 110. A Besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamarának jelentése. (A továbbiakban: BKIK. jel.) 1891—1895. 111. Nógrád vármegye: i. m. 219. p. 112. Kuhinka (Kuchinka vagy gajári aliter Kuchinka) Vasvármegyei eredetű család. Kuchinka Imre 1765-ben nyert címeres levelet. Tagjai közül: I. István gömöri birtokos, üveggyáros, országgyűlési kéoviselő. (+1873.) Ferenc szinóbányai nagybirtokos, kohótulajdonos országgyűlési képviselő. (+1870.) Gyula podrecsányi nagybirtokos. (+1907.) I. István fiai: Géza és II. István, málnapataki birtokosok és üveggyárosok. Géza fia: III. István, II. István fia: II. Gyula. 113. KUBINYI Ágoston : A szinóbányai vas és üveggyár. In. : Magyar és Erdélyország Képekben. III. k. (Szerk. : Kubinyi Ferenc és Vahot Imre) Pest. 1854. 127—129. p. — BELITZKY János: i. m. 312. p.