Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében
MÁLNAPATAK-JÖPATAK A Kolléner Testvérek táblaüveggyára. 1907-ben alapította Kolléner Zsigmond, Árpád és Kálmán. A gyár 6 kataszteri holdon épült, 2 gyárépületből és 8 munkásházból állt. Hajtóereje 36 LE-s gőzgép és 24 LE-s két vizikerék. Munkásainak száma 200 fő. Szakmunkásokon kívül alkalmazott favágókat, fuvarosokat, napszámosokat. Évi termelési képessége 150 vagon áru. A hazai piacokon kívül szállított Ausztriába és a Balkáni államokba is. Az első világháború végén 1917-től csökkentett üzemmel kezdett dolgozni. 159 JEGYZET 1. KAULFUSZ József: A nógrád megyei erdők állapotja. Gazdasági Lapok. 1854. augusztus 24. 419. p. — Nógrád vármegye (Szerk. : Borovszky Samu) Bp. 1911. 173. p — Felvidéki Magyar közlöny. 1862. 6. sz. 24. p., 11. sz. 45. p. 2. TAKÁCS Sándor: Magyar üveg, magyar üvegesek. Századok. 1907. 634. p. — MOCSÁRY Antal: Nemes Nógrád vármegyének históriai, georaphiai és statistikai esmértetése Pest 1826. 159., 178., 180. p. — FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest. I85l' I. k. 190—191., 206., 267., 270—271. p. II. k. 28., 64. p. — KOVÁCS Béla : XVIII. századi üveghuta feltárása Mátraszentimrén. Az egri múzeum évkönyve. 1968. 205. p. — TAKÁCS Béla: A zempléni-hegység üveghutái. Bp. 1966. 5—7., 31—35. p. 3. BELITZKY János: Nógrád megye története. I. k. (Főszerk.: Balogh Sándor) Salgótarján 1971. 281—283. p. — ZÓLYOMI József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján 1700—1850. Nógrád megyei Múzeumok Közleményei 1974/20. 13. p. — MAKKAI László: Nógrád megye története 1848-ig. In: Nógrád megye műemlékei. (Szerk.: Dercsényi Dezső) Bp. 1954. 80—81. p. — Nógrád megyei Levéltár. Nógrád vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyve. (Továbbiakban: NmL. Kgy. jkv.) 547/1809., 337/1811. 4. KRNAC, Pavel: Prispevok к Djeinam. Sklárstva. Zaniknute sklarne v okrese Zvolen. 1963. 9. p. — HETTES, Karel: Über die entwicklung der slowakischen Glasmacherkunst. Tschechoslowakische Glasrevue. November-Dezember. 1960. — VAVRA, J. R. : Das Glas und die Jahrtausende. Prag. Artia. 1954. 172—173. p. — FÉNYES Elek: Magyarország geographiai leírása. Pest. 1847. 197. p. — HUNFALVY János : A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. Pest. 1863. 227—322. p. — Nógrád vármegye, i. m: 5., 648. p. — Nógrád megye története. (Főszerk. : Balogh Sándor) II. k. Salgótarján. 1969. 52. p. — BORSOS Béla: Régi magyar üvegművészet. Bp. 1965. 5—28. p. — SZATHMÁRY László: Adatok a magyar üveggyártás történetéhez. Természettudományi Közlöny. 1929. 484—486. p. — SAGHELYI Lajos: A magyar üvegesipar története. Bp. 1938. 68. p. — GURMAY Mihály: Az üveg. Kolozsvár 1943. 15. p. TASNÁDINÉ MARIK Klára: Az üveg művészete. Kiállításvezető. 1961. 9. p. — VERES László: A Bükk hegység üveghutái. Borsodi Kismonográfiák. 7. Miskolc. 1978. 22. p. — PLICHTA Soma: Nógrádmegye felvidéke éghajlati és közegészségtani tekintetben. Bp. 1875. 8. p. — KATONA Imre: Salgótarjáni üvegek. Kiállításvezető. Salgótarján. 1980. 5. Nógrád vármegye, i. m.: 633—635., 645. p. Balassa III. Imre tulajdonában volt a divényi uradalom. Folytonos kihágásai miatt a divényi várat azonban nem kapta meg, de azt megengedték, hogy 1660-ban a vár alján várkastélyt építhessen. A kastély rövid időn belül réme lett a vidéknek, az oda beengedett és befogadott martalócok miatt. Balassát rablókalandjai miatt Kassán a Nádori törvényszék vétkesnek találta és a pozsonyi várba záratta. Szökése után, 1665 végén Divény várát csellel elfoglalta. I. Lipót Wesselényi nádort bízta meg Divény megszállásával és Balassa Imre elfogásával; ami 1666 júliusában történt meg. Balassa Imre bécsi fogságából pártfogóinak közreműködésével kiszabadult, de összes jószágait elkobozták. Közel húsz éven át volt a divényi uradalom a kamara igazgatása alatt, míg végre 1686. július 16-án I. Lipót 53 000 forint értékben gróf Zichy Istvánnak adományozta. A divényi uradalom Zichy István 1687. január 7-én kelt végrendelete folytán, elsőszülöttségi s az elsőszülöttek kihalása esetére seniorátusi hitbizománnyá alakult át. 6. KRANC, Pavel: i. m. 62—63. p. 7. PESTY Frigyes: Helységnévtár. OSZK. Kézirattár. Fol. Hung. 1H4. 30. kötet Nógrád megy. 1863—1869. 8. NmL. Kéziratos és egyéb könyvek, töredékek. 20. doboz. Collectanea ad históriám comitatus de Nógrád. Codex sec. XVII. (1710—1716) Auctore Francisco RADVANYI Jurato Inc: Cottus Neograd ord. Noratio 9. RADVANYI F. i. m. : — VERES László: i. m. 17. p. 10. BELITZKY János: i. m.: 253. p. — NmL. Adószedői összeírások. Nógrád megye. 1728-i háztartásonkénti országos összeírás. 11. VERES László, i. m.: 25. p. 12. NmL. Dicalis összeírások. Proc. Lossoncziensis. Kivetett helységenkénti összesítése 1713—1714. 13. VERES László: i. m.: 18. p. 14. IMRÉH István: Erdélyi hétköznapok. 1750—1850. Bukarest. 1979. 216—218. p. 15. NmL. Kgy. 1714. augusztus 16. Acta Congregationum generálium. BELITZKY János : i. m. : 253. p. — NmL. Dicalis összeírások: 68. Extractus dicarum processus Lossoncziensis. 1716., 71. 1716. Opificium Hutta, Armalistarum Libertinorum et parte Conscriptiorum. 70/4. — NmL. Dicalis összeírások 77. Proc. Loss. 1716. 92
