Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Muzeológia - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Nógrád megyében (1979–1981)
Az Ecseget Bujákkal összekötő földúttól D-re, a Buják patak medrét kísérő dombhátnak az út felé eső végét nevezik Tarisznyapartnak. A domboldal természetes vonalát követve, D-i oldalról mesterséges árokkal erődítve, kis ovális alakú telepet találtunk. A területen mezőgazdasági művelés nincs, ezért csak kevés cserepet tudtunk gyűjteni. Legjelentősebb lelet egy őrlőkő volt. Összevetve megfigyeléseinket Patay P.-éval, megállapíthatjuk, hogy a telepen későbronzkori lakosság élt, a pilínyi kultúra idején. 7 Endrefalva és Ludányhalászi között Itt sikerült azonosítanunk azt a későbronzkori, valószínűleg temetőt, ahonnan a század elején több jelentős arany és bronz lelet került elő, melyek sajnátatos módon a találók kezén el is kallódtak. A temetőt magát a földművelés annyira tönkretette, hogy már csak a helybeliek visszaemlékezéseiből tudtunk következtetni a helyére. Karancslapujtő A fentebb említett neolithikus telepen néhány jellegtelen későbronzkori cserepet is gyűjtöttünk. Egy helyen feküdtek, talán egy gödröt bolygatott meg az eke. 8 Kisterenye — Hársas A Földtani Intézettől átadott leletekkel bűvültek ismereteink az első magyarországi őskori ásatás helyszínéről, a Harsasról. Az anyag, a korábbi megfigyelésekkel összhangban, a pilínyi kultúrába tartozott. 9 Nógrádsipek — Pusztavárhegy A középkori vár oldalában későbronzkori telepre utaló cserepeket gyűjtöttek. KÖZÉPKOR Benczúrfalva — Temető A leletmentés során középkori falmaradványok kerültek elő. Valószínűleg a temetőben álló templommal egykorúak, illetve ahhoz tartoztak. Ecseg — Várhegy A már leírt füzesabonyi telepen épült fel a középkori vár, a domb tetején még ma is látható néhány kőhalom. A dombnak a falu felé eső részén feltehetően már a középkorban alakították ki a vár feljáróját és védhető bejáratát, sáncból és árokból álló erődítés nyomai jól kivehetőek. Magát a várat újabb árokrendszer védi, közvetelenül a platót (ahol a romok is vannak) kisebb sánc fogja körül. Ez a sánc a vár nyugati oldalán leomlott, nagy felületen vörösre égett, nagy salaktömbökből álló rész bukkant elő. így biztosak lehetünk abban, hogy egy ún. vörös sánccal erődített, kara Árpád-kori földvár nyomait találtuk meg. A jelentőséget csak emeli, hogy ez az első ilyen jellegű lelet a megyében. A kormeghatározást támasztja alá, hogy a XIV— XV. századi cserepek mellett Árpád-kori kerámiát is találtunk. 10 Jobbágyi Földmunkák során egy X— XI. századi csontvázas temető 6 sírja került elő. Négy sírban volt egy-egy edénymelléklet, három NY—K-i tájolásúban 383
