Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Adatok Nógrád megye földművelésének XVIII–XIX. századi történetéhez
JEGYZET 1. Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700—1850). Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve (továbbiakban NMMÉ) 1974. — Uő. Nógrád megyei paraszti kárbecslések a XVIII. század első feléből. Uo. 1975. 2. Zólyomi József: Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII— XIX. századi történetéhez. NMMÉ. 1975. 3. Radványi Ferenc: Collectanea ad históriám Comitatus de Nógrád (OSZK. Fol. Lat. 315.). A falvak az alábbiak: Kisterenye, Karancsalja, Karancsberény, Szakai, Piliny, Felfalu, Lóc, Sipek, Varsány. 4. NmL. IV. Processus terminati 1714/110. 5. NmL. IV. Inqvisitiones. 1736/81. 6. Uo. 1737/40. 7. Uo. 1745/11. 8. Schräm Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza (1686—1848.) Levéltári Szemle, 1868. 3. szám, 665. p. 9. NmL. 1715., 1720., 1728., 1770., 1828. évi összeírások. 10. NmL. IV. 402/21 Nógrád vármegye közgy. jkv. 1895. 11. Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. Bp. 1950. 296. p. 12. „ . . . erdött ortásnak elfoglalta is az szokás szerént a fákott Keresztekkel el jedzette. . ." olvashatjuk egy alsószécsénkei jobbágy 1753. évi vallomásában. (NmL. IV. Iquvisitiones 1753/69.). A pálfalvai jobbágyok az irtásra kijelölt lábas erdőt először körül szántották. (Uo. 13—1772/1.). 13. Egy becskei tanú 1736. évi vallomásában olvashatjuk: „...föl fogta azon darab Erdőt, kiben is valami 15 darabbúi álló nagy bálvány fákot belüle kiszárított." (NmL. IV. Inqvisitiones 1736/93.). 14. NmL. IV. 31. Processus terminati 1714/110. 15. NmL. IV. Inqvisitiones 1732/8. 16. Uo. 1743/69. 17. Uo. 1737/41. 18. NmL. IV. 3. Közgy. iratok D/1782/323. 19. OL. Jankovich es. lt. fasc. 22. 97/1729. 20. NmL. IV. 71. Archívum mixtum. III. 1827/5. 21. NmL. IV. Ingvisitiones 1748/24., 1749/101. 22. NmL. IV. 71. Archívum mixtum. III./1822/5. Azt a szántóföld területet nevezték kilásföldnek, amelyet egy kila gabonával be lehetett vetni. Ez körülbelül 600 négyszögöl földet jelöl. A kila egyébként gabona űrmérték. Egy Nógrád megyei kila 46,89 liter volt. 23. Uo. III./1827/11. 24. Uo. III./1828/9. 25. A legújabb szakkönyv szerint egy juh 6—7 q, egy szarvasmarha 120—130 q trágyát termel egész éves istállózással. (Üzemtan, 154., 156. p.) Az állatállomány létszámának alakulására lásd. Zólyomi József: Észak-Cserhát állattartásának másfél százada. (Agrártörténeti Szemle, 1969.) 26. NmL. 1828. évi összeírás. 27. Canonica Visitatio, Nándor, r. kat. plébánia. 28. NmL. IV. 71. Archivum mixtum. III. 1830/33. 29. NmL. IV. 22. Kárösszeírások. 30. NmL. IV. 31. Processus terminati 1754/1208. 31. NmL. IV. 1. Nemesi Közgy. iratai. 1758. 32. Uo. P/1772/3—89. 33. NmL. IV. Instantiae. 1793/212. 34. NmL. Kacskovisc-Majthényi uradalom iratai. 35. Vö. Balassa Iván: A magyarországi faekék főbb típusai a XVIII— XIX. században. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleménye 1967 1968. Bp. 1968. 157. l. sz. jegyzet. 36. NmL. IV. 33. Fiscalia. 1754/XXV/20. 37. Uo. 1753/XXIV/19. 38. Uo. 1786/LXVII/64. 39. NmL. IV. Inqvisitiones 1721/1. 40. Békefi Rémig: A pásztói apátság története 1702/1814. Bp. 1902. II. köt. 270. 1. 41. Schneider Miklós : Dézsma és robot. (A jobbágylakosság helyzete a XVIII. sz. végén a mai Nógrád megye területén). Salgótarján, 1971. Megjegyezzük, hogy az intenzívebb majorsági gazdálkodást folytató földbirtokosok, már a XVIII. század első felében sem szívesen vették igénybe a robotmunkát. Meskó János petői földbirtokos béres ekével szántatott 1714-ben. (NmL. IV. Processus terminati 1716/115.) Ebecken 1721-ben pénzes ekékkel dolgoztak Patkó István uradalmában. (NmL. IV. Inqvisitiones 1721/1.) Trajfler István füleki nemes 1741-ben naponta egyszer meleg ételt és pálinkát adott a földjét szántó jobbágyoknak. (NmL. IV. Inqvisitiones 1741/118.) 42. Zólyomi József: i. m. (lásd: 25. jegyzet) Hat baglyasaljai jobbágynak „csak két ekebeli" marhája volt 1737-ben. (NmL. IV. inqvisitiones 1737/40.) 1745-ben Pinc községben összeírt 12 féltelkes jobbágy közül csak négynek volt annyi igaereje, amennyi az eke vontatásához szükséges volt. Négy jobbágynak egy-egy pár interess ökröt vagy lovat kellett tartania, hogy saját igaereiével együtt meg tudja művelni földjét. Négy jobbágyról pedig megjegyezték, hogy „semmije nincs". (NmL. IV. Inqvisitiones 1745/20.) 43. NmL. Kacskovics-Majthényi uradalom iratai, 1822. 44. NmL. IV. 71. Archivum mixtum. VIII. 1839/2. 45. NmL. IV. Instantiae. 1793/212. 46. NmL. IV. 31. Processus terminati 1716/115. 47. Békefi Rémig: i. m. (lásd: 40. jegyzet) 48. NmL. IV. 1. Közgy. iratok. D/1786/1397—39. 318