Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez (1919–1944)

A KMP és KIMSz között nem volt szervezeti különállás, aki KIMSz tag volt, az automatikusan tagja volt a KMP-nek is. A párt a fiatalokat használta fel olyan munkára, ahol leleményességre, gyorsaságra volt szükség. Ha a felnőttek, az idősebbek azt mondták, hogy a KIMSz végzi el ezt, vagy azt a munkát, akkor azt úgy értették, hogy a fiatal párttagok,

53 A kommunista ifjúmunkások a veszteségeik ellenére is hallattak magukról. 1931-ben és 1932-ben is eljutottak hozzájuk a KMP és KIMSz röpiratai, amelyek további segítséget adtak illegális munkájukhoz. Az országos röplapok adták az ötletet számukra, hogy mikor miért tiltakozzanak s azt a mozgalom módszereivel miként fejezzék ki. 1932. júliusában eljutott illegális kerületünkbe a KMP-nek és a KlMSz-nek az a röpirata, mely tiltakozott Sallai Imire, Fürst Sándor és Karikás Frigyes statáriális bíróság elé állítása ellen. A baglyasaljai fiatalok azonnal reagáltak és hozzáláttak a feliratok festéséhez. „Le a statáriummal ! Le a gyilkosokkal! Mentsük meg Sallai és Fürst elvtársakat!" hirdették állásfoglalásuk a házak és csillék oldalán. De kifejezésre jutott tiltakozásuk abban is, hogy a bányákban elvágták a telefonvezetékeket, a bánya szájánál felszedték a platnikat csilleforgató lemezeket).

54 1932-ben ismét egy nagy letartóztatási hullám söpört végig az országon, mely a salgótarjáni iparmedencét sem kerülte ki. A letartóztatottak és elítéltek között ifjúkommunisták is voltak. A kommunista mozgalom vesztesége e munkáslakta vidéken olyan súlyos volt, hogy nem kevés időbe telt, amíg a lebukottak helyébe újak léptek. Erről tanúskodik a M. kir. államrendőrség balassagyarmati kapitányságának jelentése is, melyet a belügyminiszterhez küldtek. „Nagyméltóságodnak rendeletére tisztelettel jelentem, hogy a salgótarjáni szénmedencében új vezetőség alatt szervezkedő kommunistáknak Szécsény — Balassagyarmaton keresztül Budapestre irányuló öísszeköttetéseik kiépítése tárgyálban a legmesszebbmenő nyomozást lefolytattam, azonban sem az én, sem bizalmi embereim megfigyelése során olyan adatokat beszerezni, amelyből a szervezkedésre lehetne következtetni — nem sikerült. Hatósági területemen lakó néhány oly egyén és azok lakása, akik a kommün alatt tevékenységet fejtettek ki, megfigyelés alatt vannak tartva, de megfigyelés alatt állanak azon szociáldemokrata érzelmű egyének is, kikről feltehető, hogy a szélsőséges irány felé hajlanak. Ezen egyének alig érintkeznek egymással, de nem érintkeznek olyanokkal sem, kikről feltételezhető, hogy a szervezkedésben részt vehetnének .. ."

55 Az 1932-es letartóztatás után az ifjúság forradalmi szervezete, a KIMSz beszüntette tevékenységét a salgótarjáni szénmedencében. A letartóztatással a kommunista erők nagyon megfogyatkoztak. 1933-ban a létrejött új KMP kerületi bizottságának sem ereje, sem ideje nem volt arra, hogy a KMP mellett a KIMSz-szel is foglalkozzanak. Az új kerületi bizottsági tagok csak néhány éves mozgalmi múlttal rendelkeztek. A KMP kerületi bizottsága három tagból állt: Kakuk Pál, Rátkai Tibor és a KIMSz kerületi bizottságának volt titkára, Nagy József.

56 Amíg a KIMSz országosan csak 1937-ben szüntette be tevékenységét és egyrészük csatlakozott a legális szervezetekben a kommunistákhoz, a felnőttek mozgalmához, harcához, másrészük belépett az Országos Ifjúsági Bizottsághoz tartozó csoportokba, — mellyel ott a kommunista befolyást tovább erősítették — addig Nógrád megyében 1933-tól nem beszélhetünk KlMSz^-ről, 290