Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez (1919–1944)

bányászokat. Követelték, hogy az egész vezetőséget engedjék az igazgatóhoz tárgyalni. A csendőrtiszthelyettes, látva a bányászok hajthatatlanságát, végül engedett a követelésnek. Az egy órás leállás nem sikerült a három tervezett tárnában. Az egyikben beszüntették a munkát, a másikban a munkásoknak csak egyharmada tette le a szerszámot, a harmadik tárnában sikerült a szociáldemokrata jobboldali vezetők mesterkedése, félrevezették a munkásokat, dolgoztak. A hatóság tudta, hogy nem a régi sérelem az ok, az igazi ok: augusztus elseje. De nem tudták bizonyítani, így nem tudták a sztrájkot meggátolni és a szervezők ellen eljárni. ,.Habár a salgótarjáni kommunistáknak nem sikerült az első nemzetközi háborúellenes napon nyílt tüntetést szervezniük, munkájuk mégis eredményes volt. Viszonylag széles munkásréteget világosítottak fel arról, hogy új háborús veszedelem fenyeget. Elérték, hogy — a csendőrségi megtorlás veszélyét is vállalva — a mintegy 500 baglyasaljai sztrájkoló mellett több száz bányász fejezte ki rövid sztrájkkal, hogy egyetért a KMP háborúellenes politikájával."

42 Az első háborúellenes nemzetközi nap eseményeit követően a KMP KB és a KIMSz KB röpiratban értékelte az országos akció eredményeit. „Augusztus elsején a világ forradalmi munkásságának harci napján az egész világ osztálytudatos munkássága egy emberként sorakozott fel a készülő imperialisa mészárlás ellen, a nemzetközi fasiszta terror ellen, a Szovjetunió leigázására készülő imperialista blokk ellen, a Szovjetunió forradalmi védelmére.. . Tízezrével jutottak el röpirataink az üzemekbe, a munkáslakásokba, a földmíves viskókba, a kaszárnyák falai mögé. Nemcsak Budapest, de Győr, Szeged, Salgótarján, Pécs stb. dolgozói... közé is elhatolt forradalmi szavunk. Velünk dobogott, velünk érzett augusztus 1-én Magyarország dolgozó tömegeinek szive. Hiába volt a terror! A kommunista párt felrázta az ország kizsákmányolt, dolgozó tömegeit. Igaz, a kommunista pártnak nem sikerült még augusztus elsején az üzemek munkásságának ezreit és tízezreit felvonultatni az utcára, még nem sikerült elég széles munkástömegeket tüntetésre vezetni.. ,"

43 „1929. augusztus 1-ének utcai tüntetései és tüntető sztrájkjai első fejezetei voltak a világproletariátus forradalmi felvonulásának az új imperialista háború ellen, a Szovjetunió védelmére !... A gyárakba és műhelyekbe, a bányákba és munkásnegyedekbe ezrével jutottak el a kommunista párt röpiratai. Vörös plakátjaink, harcos jelszavaink ott virítottak a munkásházak, az üzemek falain! A tömegek meghallották a kommunista párt forradalmi szavát, a rendőrterror nem tudott szakadékot vágni a kommunista párt és a munkástömegek közé!"

44 A kommunisták már augusztusban kidolgozták az őszre tervezett mozr galom főbb követeléseit: bérjavítás, a helyi sérelmek orvoslása, az ifjúmunkásoknál a két heti szabadság betartása, a szervezkedést korlátozó rendszabályok megszüntetése, a csendőrségnek a bányatelepekről való elvezénylése. Az 1929 őszére összeállított követelések minden dolgozót érintettek, de a KMP útmutatásainak megfelelően a követelések közé olyan, csak az ifjúságot közvetlenül érintő pontot is beiktattak, mint az ifjúmunkások részére a két heti szabadság biztosítása. 285