Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez (1919–1944)
mindenütt, ahol erre lehetőség nyílt. Sztrájkok alkalmával a fiatalok voltak a futárok, akik az aknák között tartották a kapcsolatot, vitték a párt utasításait. A párt által szervezett és irányított nagyobb megmozdulások alkalmából a fiatalok festették a különböző jelszavakat, feliratokat a házak, kutak, hidak, csillék oldalára. A fiatalok csempészték be éjjelente a szenesládákba, ajtórésekbe, lábtörlők alá a párt illegális röplapjait, röpiratait. Nagy szolgálatot tettek ezzel a mozgalomnak, hiszen a lelkesítő írott szavak mindég újabb erőt adtak a további munkához. Iványi Ferenc volt KIMSz-es, illegális kommunista is részt vett jelszavak festésében (egyúttal a feszületet is bekenték piros míniummal) és röpirat szórásban. Természetes volt részükről, hogy az általuk szórt, terjesztett, szállított (kerékpár vázában) röplapokat maguk is elolvasták, sőt volt olyan kisméretű, kevés szövegű röplap, melynek mondanivalóját meg is tanulták. Horthy Miklós, Horthy diki, Lesz még egyszer proli diki! KPM ám nehéz dió, Éljen a Szovjetunió! Teljesítették a fiatalok a párt és a KIMSz által kitűzött olyan jellegű feladatokat is, hogy beépülve a különböző egyesületekbe, egyletekbe, ott szervező, illetve bomlasztó munkát végeznek. Ott voltak a fiatalok a dalárdákban, a munkás zenekarokban, amely különösen hasznos volt a mozgalom számára, hiszen e művészeti csoportok gyakran járták a környező községeket, ahol különböző ünnepek alkalmából műsorokat adtak. Az ilyen utakon lehetőség nyílt arra is, hogy kapcsolatokat teremtsenek és építsenek ki. Gyümölcsöző volt a fiatalok tevékenysége a munkásotthonban is. A gyakori munkanélküliség, — sokan azok közül is, akik tanoncok voltak, pl. kőművesek, — télen nem dolgoztak, így a fiatalok gyülekező helye a Munkásotthon volt. Ott is nyílt lehetőség arra, hogy a Munkásotthont látogatókkal beszélgetéseket, vitákat kezdeményezzenek és folytassanak. A bomlasztó munkát elsősorban a levente egyesületekben végezték, hiszen ők maguk is levente-kötelesek voltak Ilyen alapon lehetőségük volt arra, hogy a fiatalokat felvilágosítsák a leventézés igazi céljáról. Az ifjú párttagok és KIMSz-esek arra biztatták a fiatalokat, hogy mind kevesebben vegyenek részt a kötelező levente foglalkozásokon, fegyelmezetlenkedjenek s tegyék gúny tárgyává a fapuskával való gyakorlatozásokat. Természetesen a fiatalok sokrétű tevékenysége nem jelentette és nem jelenthette azt, hogy ennek következtében széles tömegbázisra tettek szert s még kevésbé azt, hogy nagy létszámú szervezetet hoztak ezúton létre. Ami a vádirat azon pontját illeti, mely szerint a letartóztatott fiatalok részt vettek az 1929. augusztus 1-i tüntetésben, a következő tényeken alapszik. A KMP illegális lapja, a Kommunista cikket jelentetett meg „A fenyegető háború és a munkásság" címmel. A cikk közölte, hogy 1929. május 16-án Brüsszelben 13 kommunista párt képviselői konferenciára gyűltek össze. A konferencia 1929. augusztus 1-ét, az első világháború kitörésének 15. évfordulóját háborúellenes napnak nyilvánította és harcra hívott a háború ellen, a Szovjetunió védelméért. 38 283
