Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez (1919–1944)
Ezt az állásfoglalást tükrözte az ugyancsak szociáldemokrata szellemű Nőmunkás с lap is, mely azonos álláspontot alakított ki az ifjúmunkások ügyében. így írt: „A szakmai szervezetek föladata lesz ezentúl a szakmát tanuló ifjúságot, fiúkat, lányokat egyformán szaktudásra, ismeretekre oktatni. E célból gondoskodni kell minden szervezetben arról, hogy az ifjúmunkások a hét egy alkalmas napján a szervezet által rendelkezésre állított helyiségben összejöhessenek. Az így nevelt ifjúság komoly munkása lesz majd a társadalomnak. Az egyes szakmák figyelmét ezúton is szeretnénk fölhívni arra a körülményre, hogy a leánytanoncok számára rendezendő tanfolyamok közé ajánlatos volna fölvenni a háztartás körébe vágó ismeretek, továbbá a varrás, foltozás, női kézimunka stb. tanítását." 28 A Nőmunkás с lap a szociáldemokrata alapon álló szakszervezetek feladatául határozta meg, hogy gondoskodjanak az ifjúság számára olyan alkalmas helyiségről, ahol a fiatalok összejöhetnek, tanulhatnak, gyarapíthatják ismereteiket, megbeszélhetik közös gondjaikat, problémáikat. A szakszervezetek ilyen jellegű feladatot — jóllehet, hogy csak Nógrád megyében — nem láttak el. Az 1920-as évek második feléig a munkaadókon és a hatóságokon kívül szinte senki nem foglalkozott szervezetten a felnövekvő nemzedékkel. A munkaadókat az ifjúság csak két vonatkozásban érdekelte: a munkásifjúság munkájából származó haszon és a politikai megbízhatóság. Az utóbbira példa a nagybátonyi bányaigazgatóság megkeresése a kisterenyei jegyzői hivatalhoz abban a kérdésben, hogy az üzemnél felvételre jelentkező hét személy — köztük öt fő 15—23 év közötti — politikailag megbízható-e. A bányaigazgatóság levele szerint: „Minthogy társulatunk súlyt helyez arra, hogy az üzemhez csakis olyan munkásokat alkalmazzon, akiknek nemzeti érzése és politikai megbízhatósága kétséget nem szenved.. ." Kérte a jegyzői hivatalt, hogy jelölje meg a szélsőséges elemeket. A meg jelöltekre vonatkozóan a nagybátonyi bányaigazgatóság megjegyzését az alábbiakban összegezte: „Megfigyelendőnek és a legkisebb előforduló esetnél elbocsátandónak" tartják. Mint a fentiekből kitűnik, a munkaadók és a közigazgatás kölcsönösen informálták egymást, ennek tulajdonítható sok esetben, hogy a baloldali elemek, a munkásmozgalomban aktív részt vállalók, az általuk „szélsőségeseknek" ítélt munkások, köztük szép számmal fiatalok is igen gyakran munka nélkül maradtak. 20 A Tanácsköztársaság megdöntése után illegalitásba kényszerített KIMSz 1922. szeptemberében tartotta meg első végrehajtó bizottsági ülését. A Kommunista Ifjúsági Internacionálé III. kongressza 1922. decemberében ülésezett Moszkvában. A kongresszus az ifjúmunkás mozgalom szervezeti elveit dolgozta ki. Határozatait a KIMSz 4. elnökségi ülése 1923-ban erősítette meg. Az elnökségi ülés az alábbiakban határozta meg a KIMSz előtt álló .legfontosabb feladatokat: 1. a vezetés erős centralizálása 2. a szervezet átépítése az üzemi sejtek alapján 3. nagyobb súlyt kell helyezni a vidékre 4. javítani a kapcsolatot a külföldi titkársággal 5. a párttal való kapcsolat megjavítása és szoros együttműködés vele. 277
