Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez (1919–1944)

meretet kell nyújtani, azokról a fogalmakról is, melyek a forradalmi átalakulás megértéséhez szükségesek. Ilyen fogalmak pl. a feudalizmus, a kapitalizmus, az imperializmus, a szocializmus, a burzsoá és proletár. A gyermekek 10—12 éves korban ismerkedtek e fogalmakkal, de a gyakorlatban átélték a proletariátus hatalmának mindennapjait. Ez az elméleti és gyakorlati ismeret bár csak néhány hónapra szorítkozhatott, nem múlt el nyomtalanul. Szélesedett és mélyült a felnőtté válás folyamán. A Tanácsköztársaság megdöntését követő években a hivatalos politika nem véletlenül emelte községpolitikai szintre Salgótarjánban a működő négy elemi iskola és egy óvoda jelentőségét. Salgótarján nagyközség elöljárósága 1920 második felében a honvédelmi miniszterhez címzett beadványában az iskolák mentesítését kérte a mintegy 800 fő, — katona, rendőr, csendőr, pénzügyőr — elszállásolása alól. A község elöljárósága indokolásában hivatkozott arra, hogy nem hagyhatók a gyermekek oktatás nélkül, különösen itt nem, „ahol zsenge lelkük már a családi tűzhelyen alkalmas fészket lel a bolsevizmus eszméinek felszívására, melyet egyedül csak az iskola képes ellensúlyozni. Ez a körülmény is képez oly fontos állanii érdeket, amellyel foglalkozni nemcsak érdemes, de elsőrangú kötelezettség is" — fejeződik be az indokolás. Bár az iskola, a tanintézetek jelentősége ténylegesen nem volt mellőzhető a jövő nemzedékek nevelése szempontjából, de jobb tanítómesternek bizonyult maga az élet, a politikai elnyomás és a gazdiasági kizsákmányolás, mely meghatározta életüket. Ezért léptek apáik, nagyapáik nyomdokába az éppen felserdült fiatalok, akik saját maguk is tapasztalhatták a tőkés- földesúri rendszer másokra nehezedő nyomását. Nógrád megye munkásságának legjobbjai az illegalitás negyedszázadában mindvégig a proletariátus hatalmának megteremtéséért küzdöttek. Az 1920-as évek végére, az 1930-as évek elejére különös elemi erővel tört fel a proletár diktatúra akarásának igenlése az iparmedence kommunista és munkásmozgalmában. Erre az időre bontakozott ki és szilárd bázissal is rendelkezett a kommunista ifjúsági mozgalom. Bizonyíthatóan azok a korosztályok vették kezükbe az ifjúsági mozgalom szervezését és irányítását, akik az első magyar projet ár állam idején még az elemi iskola felső osztályaiban tanultak. A 20—22 éves fiatalok jelentős szerepet vállaltak és töltöttek be a munkásosztály harcaiban. Szervezték és gyűjtötték a munkásfiatalok forradalmi erőit, néni kisebb cél, mint a II. Magyar Tanácsköztársaság megteremtése érdekében. A salgótarjáni iparvidék munkásifjúságának helyzete az ellenforradalmi rendszerben Nem célom részletesen ismertetni az ifjú korosztályok gazdasági helyzetét, a teljes kiszolgáltatottságot, a munkanélküliséget, a megélhetésért, vagy egy szakma megszerzéséért folytatott erőfeszítéseit, de szükségesnek tartom egy átfogó általános kép felvázolását annak érdekében, hogy érthetőbbé váljanak számunkra azok a cselekedetek, melyek sokszor az idősebb korosztályok felfogását meghaladó élettapasztalatról, gondolkodásmódról, tenniakarásról, bátorságról, olykor meggondolatlan vakmerőségről tettek tanúbizonyságot. 268