Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Belitzky János: Miskolczy-Simon János Nógrád vármegye dualizmuskori utolsó főlevéltárnoka

földesúr, majd pedig fia, Sándor, a közjegyző volt. Sz. Sándor és Kossaczky között pedig egyre fokozódó nézeteltérések támadtak. 33. Buday-Flichta Barna és Simon János között Iványi József szerint — ezt a későbbi közös kiadói vállalkozásaik is igazolják — baráti viszony állt fönn. Ügy tudta, hogy rokonok is voltak. 34. Vende Ernő (Borovszky, 1911.) Baloghyra 263., Nagyra 296., Sassyra 307. 1. — N m L Miskolczy-Simon, a Vegyes iratok között található névjegykártya, keltezés nélkül, de Simon édesanyjának halála utáni napokban. Sassy Attila Budapesten élő festőművész kiállítást szeretett volna Balassagyarmaton rendezni. Ez ügyben Simon járt el, de sok nehézsége támadt a helyiséggel kapcsolatban. Sassy tehát visszalépett. 35. Mindez már Haraszthy Lajos: Balassagyarmat с monografikus leírásából (Borovszky, 1911. 687—721. l.) is kitűnik. — Történeti távlatból pedig a Balassagyarmat története 896—1962. Balassagyarmat, 1977. с műben Németh Béla-Gulya Pál: A várossá fejlődő Balassagyarmat с fejezetéből a 236—253. lapokon. 36. Kertész Erzsébet i. m. 311. és 313—314. 1. 37. Megyetörténeti ismereteim tükrében úgy látom, hogy Balassagyarmat hanyatlása a vasúttalanságon kívül a Balassa-uradalom vagyoni összeomlásával, a Zichy-uradalom divényi központosításával, a környező falvak földbirtokos rétegének elszegényedésével és a főleg terménykereskedelmet folytató nagyszámú zsidóság elkötözésével függött össze. Ezek a tényezők hatottak a kézműipar hanyatlására és a mezőváros elfalusiasodására, ami a kulturális életnek összeszűkülését is eredményezte. 38. Kolozsvári Grandpierre Emil: Az utolsó hullám. Hullámtörők. Béklyók és barátok. 2. kiad. Budapest, 1981. 432. és 264. 1. — V. ö. a 22. sz. jegyzetemmel. 39. A kiemelések tőlem. — A balassagyarmati írókat még azzal is kiszorította a lap hasábjairól, hogy a saját történeti vonatkozású cikkeit is hozta: 1909. jún. 12. Archivarius: Nemes levelek Nógrád megye levéltárában; júl. 11. Simon János: Kuruc kedélyesség, júl. 18. Archivarius: Adatok az utolsó nemesi felkeléshez; aug. i. Archivarius: Mikszáth szülőháza; okt. 10. Archivarius: Gömör-Kishont vármegye nemes családai; okt. 17. Simon János: Déryné emléktárgyai; dec. 5. valószínűleg tőle való a „Komjáthy Jenő" с és az 1910. márc. 5-i „Az utolsó nemesi felkelés" с könyvismertetés; jún. 1. Simon János: Mikszáth származása. 40. Bodnár György: i. m. XVII—XVIII. 1. 41. Amennyire ismerem Simon János „költészetét", verseiből, de elbeszéléseiből is azt szűröm le, hogy Kaffkának Szabolcska Mihályra és Kiss Józsefre visszavezethető hangulati indítékai (v. ö. Bodnár, X—XI. és Kaffka, 8. l.) nála epigonizmussá váltak. Kaffkának az 1913-ban megjelent Mária évei с regényét — ebből való a szövegemben levő idézet Bodnár György i. m. XVII. I. alapján — azonban nyilván ismerte és nyilván figyelemmel kísérte az ezt megelőző alkotásait is. A Nógrádi Hírlap 1910. okt. 23. számában közölt M. J. aláírású Panasz с verse ugyanis annyira elüt tartalmilag és érzelmileg a többi ilyen szignóval ellátott verseitől, hogy abban szinte lehetetlen nem felismernünk Kaffka — vagy talán Ady — hatását. 42. Illyés Gyula: Beatrice apródjai. Budapest, 1979. 162. 1. 43. Balassagyarmaton 1867 után kezdtek református családok megtelepedni. Számuk, főleg az odahelyezett állami alkalmazottak révén csak lassan emelkedett. Templomukat 1904-ben avatták fel. Németh Béla — Gulya Pál: i. m. 237. és 241. 1. — Nógrádi Hírlap, 1912. okt. 17: Ugyanebben a számban jelent meg Miskolczy-Simon beköszöntő verse az 1913. évi Nógrádi Naptárhoz. 44. Verseit hol Simon János, hol Miskolczy János néven, de gyakran csak S. J. és M. J. szignóval jelölte. Kortesverseinél a lap mindig kitette a nevét. Pl. amikor gróf Wickenburg lemondott a balassagyarmati kerület mandátumáról és helyébe Sztranyavszky Sándort jelölte a munkapárt, az 1912. ápr. 21. számban ezt olvastuk: „A tegnapi fényes közebéd alatt Miskolczy János tollából az alábbi rögtönzött kortesnóták keltek szárnyra", és leközöl négyet a Kossuth-nóta dallamára. Ezek a szörnyűséges és ízléstelen versezetek annyira korjellemzők, hogy nem állhatom meg az azokból való idézést. Van olyan, amelyik így kezdődik: „Deák Ferenc azt izente/ Követ kell a parlamentbe", avagy „A munkapárt zászlajára/ Rásütött a napsugara,' Ragyog egész Ipoly völgye,/ Követ lesz a város gyöngye...", de talán még ennél is förtelmesebb ez: „Sztranyavszkynak nincsen párja,/ Gyönyörűség nézni rája,/ Üde, ifjú, mint a harmat,/ Büszke lehet reá Gyarmat ...".— Példák, amelyek azt igazolják, hogy a napi politika miként alacsonyított le egy különben tehetséges levéltárost a hétköznapiságnál is alacsonyabb szintre. De ez is ő. 45. Cikke olyan felkészültségről tesz tanúságot, ami azt sejteti, hogy Miszáthtal már korábban foglalkozhatott. Ez nyilván összefüggött mindkettőjük dzsentri szemléletével, illetve Mikszáth dzsentri ábrázolásainak ekkor már annak a züllését bemutató megnyilvánulásával. V. ö. Bodnár György i. m. XIV. és XXXIV. 1. 46. Jellemző a századeleji helységnév-magyarosítási „járványra", hogy Szklabonya ősi nevét ekkor, mielőtt Mikszáthfalva lett, Kürtabony-ra változtatták. 47. A Nógrádi Hírlap ezekben az években kezd egyre hevesebben hadakozni a szlovák nemzeti törekvésekkel és támadja Dr. Bazovszky Lajos losonci ügyvéd, megyebizottsági tag „pánszlávizmusát". Szlovák hazafiságára jellemző, hogy 1918-ban ő lett Nógrád vármegye csehszlovákiai területének első zsupánja. 48. Scheiber Sándor — Zsoldos Jenő: Kiadatlan Mikszáth-levelek az Országos Szécshenyi Könyvtárban. Budapest, 1969. 13. 1., valamint a 76. 1., 9. és a 77. 1: 21. sz. jegyzete. 49. NmL Miskolczy-Simon, Mikszáth-család, a szövegben szereplő keltezésű levelek. 50. NmL uo. Miskolczy-Simon János erdeti fogalmazványának gépírásos szövege, ami lehetővé tette a kihagyások szövegének a megismerését. 263