Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Belitzky János: Miskolczy-Simon János Nógrád vármegye dualizmuskori utolsó főlevéltárnoka

15. Szendrei i. m. 348. 1. Az Országos Levéltárban leteendő levéltárkezelői vizsga a „levéltáros" cím viselésére jogosított. V. ö. az 59. sz. jegyzettel a „főlevéltáros" címet illetően. 16. A borsodi levéltárban betöltött címe bizonytalan, hol al-, hol helyettes levéltárosnak nevezi a sajtónk. 17. Ady fellépésének irodalomtörténeti, majd pedig politikai jelentősége annyira közismert, hogy itt arra nem térek ki. A Nyugat körével szemben Rákosi Jenő az általa szerkesztett Budapesti Hírlap-ban, később pedig Herczeg Ferenc az Üj Idők-ben vette fel a harcot. A katolikus klérus szócsöve pedig az Élet című szépirodalmi lap volt. A kör azonban egyre tágult. 18. Kertész Erzsébet: Üttörő asszonyok. Budapest, 1979. 307—313. 1. — Kaffka Margit: önéletrajz. Válogatott műveinek a Magyar Klasszikusok c. Bodnár György által összeállított kötetében, Budapest, 1956. 7—9. 1. — Uo. Bodnár György: Bevezetés с értekezésében utalásokkal eszmei fejlődésére és a Jegyzetekben, 543—544. 1. a fontosabb dátumokkal. — Kaffka Margit munkásságának legkorábbi feldolgozói és értékelői: Dénes Tibor: Kaffka Margit. Pécs, 1932. 60 oldal. — Radnóti Miklós: Kaffka Margit művészi fejlődése. Szeged, 1934. 104 oldal, és Ágoston Júlián: Kaffka Margit. Budapest, 1934. 164 oldal. Ez utóbbi cisztercita-rendi szerzetes. 19. Bodnár György i. m. VII—VIII. 1. 20. Kaffka Margit édesapjának, Kaffka Gyulának, Szatmár vármegye főügyészének halála után az anyai ági dzsentri Uray rokonság közbenjárására, Schlauch püspök engedélyével, ingyenes helyre nyert felvételt az irgalmasnővérek szatmárnémeti anyaházába, ahol hatéves korától tanítónői oklevele megszerzéséig bentlakó növendék és csak a nyári szünetekben tartózkodik nagyanyjánál Miskolcon (Bodnár i. m. 543. 1.) — Érthető tehát, hogy amikor a zárdai élet rejtelmeit leleplezte írásaiban, az apácák és a klérus frontális támadást intézett „a hálátlan teremtés" ellen. A hibát Kaffkában és nem önmagukban vélték felfedezni. 21. Bodnár György i. m. XVII. 1. 22. A kötet szerzői igen különböző értékű művek alkotói voltak. Együttesen azonban a miskolci „avantgárd" tagjai és ezért, mégha a legkonzervatívabb jellegű alkotásokkal léptek volna a színre, a Kaffkával egy kötetben való szereplésük miatt úgy könyvelték el őket mint a Nyugat köréhez tartozó írókat. A tény kétségtelen és jellemző az „elklikkesedett" irodalmi szemléletünkre. V. ö. a 38. jegyzettel. 23. V. ö. Bodnár György i. m. XVI—XVII. 1. 24. N m L Miskolczy-Simon. A Göde-család ügyében folytatott levelezésben istvánffy levele, 1911. nov. 19. Lelesz. 25. Dénes Zsófia: Ügy, ahogy volt és ...Budapest, 1980. 208. 1. 26. Szendrei i. m. 247, 385, 624—625 és 628—630. l. 27. Felesége életrajzi adataira nézve lásd: Vargáné Zalán Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között. A Hermán Ottó Múzeum Évkönyve, XIX. Miskolc, 1980. 180—182. 1. „Thurzó Nagy Lászlóné sz. Kovács Sarolta, előzően Miskolci Simon Jánosné zongoraművésznő", c. alatt. — Ehhez kiegészítések: Szülőfaluja, Teke, Kolozs megyében van. Esküvőjüket Miskolcon 1909. június 19-én tartották, édesapja Kovács Gusztáv főerdőmérnök volt (Nógrádi Hírlap, 1909. jún. 20.). — 1919-ben „június közepén alakult meg a Balassagyarmati Kamarazene Társaság Miskolczy-Simon Jánosné okleveles zongoratanár és Czapkó Gyula hegedűtanár vezetésével. A szezonban 9 koncertet adtak, ebből hármat a propagandabizottság felkérésére. A szezonzáró július 16-i vármegyeházi hangversenyükön mintegy ezren vettek részt, és a bevétel megközelítette az 5000 koronát". Gulya Pál fejezete a „Balassagyarmat Története" c. mű (lásd a 35. jegyzetben) 316. 1. Szövegét itt a dátumhibák kijavításával közlöm. 28. Szendrei i. m. 134, 154 és 347. 1. — Szinnyei i. m. 1054—1055. hasáb. 29. Tanulmányában bebizonyította, hogy Tompa Mihály családja nem erdélyi eredetű, miként a köztudatban elterjedten vélik, hanem alföldi származású és hogy a nemességszerző ős 1665-ben Tiszakesziben élt. V. ö. Nógrádi Hírlap 1912. febr. 11. sz., amikor a Mikszáthkutatásaival kapcsolatban is hivatkozik erre. 30. A probléma irodalomtörténeti fontosságára — éppen Kaffkával kapcsolatban és így közvetve a miskolci avantgárdra gyakorolt hatását is sejthetően — Bodnár György i. m. IV—VII. 1. mutatott rá. A gondolatmenet lényegét, mivel azt Simon János családtörténeti kutatásainak hátterében is felismerni vélem, idézem. Eszerint Kaffka személyes élményeiben „nagy nemzeti válságok fejeződtek ki. A dzsentri pusztulásában a polgárosodó Magyarország történelmi ellentmondásai sűrűsödtek. — Sorsában egyszerre öltött testet egy történelmileg túlhaladott társadalmi rendszer halálraítéltsége és a kiegyezés utáni természetellenes fejlődés ellentmondásossága. A hatalmas hitbizományi birtokok még virágzóbbak lehetnek, mint valaha, de lényegileg már azonosak a dzsentri pusztuló majorjaival: a dzsentri sorsa leplezetlenül, végleges formájában mutatja a történelem logikájának érvényesülését, amit az arisztokráciának a kiegyezéssel még sikerült ideig-óráig elhárítania. Az arisztokrácia még szilárdan őrzi a „nemzetfenntartó" elem jogait, de valódi szerepéről már nyíltan árulkodik az élősdi dzsentri." 31. Nógrádi Hírlap 1909. ápr. 4-i sz. közli, hogy „báró Buttler László Nógrád vármegye helyettes levéltárosa f. é. március 29-én elhunyt. 42 éves volt." — Április 11-én viszont már Simon János levéltárosi kinevezéséről adott hírt, tehát a vele való előzetes állásügyi tárgyalásoknak már Buttler betegsége idejében meg kellett történniük. 32. A nógrádi sajtó múltjával kapcsolatos érdeklődéseim során Iványi József ny. tanfelügyelő a 60-as évek derekán úgy informált, hogy a Nógrádi Hírlap politikai és kulturális irányának a hátterében a balassagyarmati „úri kaszinó" nem mindig és nem mindenben egyetértő „kártyakompániája" állt. A hangadó Sztranyavszky Géza, a Marcalban birtokos 262