Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Belitzky János: Miskolczy-Simon János Nógrád vármegye dualizmuskori utolsó főlevéltárnoka

rének sokrétűségéről is tanúskodik. Ezt bizonyítja az is, hogy a korabeli sajtó tanúsága szerint alig volt olyan társadalmi megmozdulás, emlékünnep, bankett avagy „úri" társaságbeli összejövetel, zeneest stb., amin ne vett volna részt és ilyeneken többször szerepelt is. Kétségtelen, hogy az első világ­háború előtti Balassagyarmat ünnep- és hétköznapjainak egyik legaktívabb egyénisége volt. Epilógus Életének további reményekre és eredményekre jogosító törekvései azon­ban nem valósulhattak meg. Elmosta azokat az első világháború vérzivatara. Balassagyarmaton a besztercebányai m. kir. 16. honvéd gyalogezred és a m. kir. 16. honvéd népfölkelő ezred zászlóaljai állomásoztak. Életkoránál fogva a népföilkelők sorába tartozott, mint tartalékos hadnagy, Miskolczy­Simon János. 1914. augusztus 13-án vonult be ezredéhez és ott zászlóalj segéd­tiszti beosztást nyert. Ezredét a Przemysl környéki hadszíntérre irányították és azonnal harcba vetették. 1914. szeptember 1-én a Kulikov melletti csatában fejlövés következtében hősi halált halt. Tömegsírba temették el. 66 Emlékét azonban őrzi néhány levéltári irat és a könyvtárak polcain sorakozó folyóiratok, heti- és napilapok sora, meg egy-két apróbb nyomtat­vány, évkönyv és kalendárium. — Csak a port kell azokról lefújni, hogy elénk táruljon egy hajdani élet erényeivel és hibáival egyaránt. JEGYZETEK 1. Dr. Schneider Miklós levéltárigazgató 1988. április 22-én született Székesfehérvárott. Édes­apja, Schneider Miklós, előbb középiskolai tanár, majd 1928-tól 1936-ig Fehér, ettől kezdve pedig az 1945-ben bekövetkezett haláláig Vas vármegye főlevéltárosa volt, Édesanyja, Baumholczer Eleonóra, gyógyszerész. Tanári és levéltárosi pályaválasztása, amit özvegy édesanyja támogatásával nem kis nehézségek után tudott megvalósítani, apai „örökségé­nek" is tekinthető. — Középiskolai tanulmányait szülővárosában 1943-ban kezdte el az ottani egyházi gimnáziumban, ahol 1951-ben érettségi bizonyítványt is nyert. Az akkori körülmények nem tették lehetővé, hogy ilyen érettségi bizonyítvánnyal egyetemi vagy főiskolai felvételt nyerjen és ezárt, hajlamai ellenére, egy évet papi szemináriumban töltött. Ezt otthagyva, 1953-ba.- a budapesit állami Fazekas Mihály gimnáziumban újból leérettségizett, jeles eredménnyel. Mivel arra, hogy az egyetem bölcsészeti karára fel­vegyék reménye nem volt, az Idegen Nyelvek Főiskolájára jelentkezett. Ide nem vették fel, de felvételt nyert a Budapes+i Pedagógiai Főiskola orosz nyelv szakára. Ennek sikeres elvégezése után Nógrád megye Tanácsa alkalmazta és Jobbágyi község általános iskolájához nevezte ki tanárnak. Itt 1955 júliusától 1958 júniusáig működött. Közben, 1957 februárjában a Szegedi Pedagógiai Főiskolán történelem-orosz szakos ált. isk. tanári oklevelet szerzett. Ekkor már mellette állt felesége, Murvai Rózsa ápolónő, akivel 1956-ban kötöttek házasságot. 1958-ban született leányuk, Andrea. Hajlamai, de a család egy helyre kerülésének kívánal­mai is arra ösztökélték, hogy munkaadója hozzájárulásával levéltárosi munkakörben helyez­kedjék el. így került a Szentesi Állami Levéltárhoz, amelynek 1958 júliusától 1967 decem­beréig levéltárosa volt, miközben 1965 októberében a szegedi József Attila Tudomány Egyetemen középiskolai tanári oklevelet is szerzett szaktárgyaiból. Nógrád megye szétzilált levéltárát 1945 után Budapesten a II. sz. Állami Levéltárban helyezték el. A Megyei Tanácsnak egyre inkább szívügyévé vált az anyag megyénkbe történő hazaszállíttatása, és amikor erre annak elhelyezésére lehetőség kínálkozott, élt is az alkalommal. így került 1968. január l-ével a feladat végrehajtására Salgótarjánba Schneider Miklós, mint levéltárigazgató. Itt vált tevékenysége sok oldalúvá, hogy annak vázolására külön tanulmány volna szükséges, és ezért itt csak néhány főbb vonására térhetek ki. A levéltár fondók szerinti elhelyezését a megye területén lévő anyag fokozatos begyűj­tésével egészítette ki és ez szükségessé tette azt, hogy Balassagyarmaton fióklevéltárat hozzon létre. Filmgyűjteményt hozott létre a hazai és külföldi levéltárak nógrádi vonat­kozású anyagának tárolására, hogy azt a helyi kutatók számára hozzáférhetővé tegye. A megye mai területére vonatkozó levéltári anyagot számos kiadványban vagy maga állította össze, vagy ilyen kiadványokat szerzőtársakkal közösen adott ki. Cikkeket írt a Nógrád napilap és a Palócföld folyóirat hasábjain és ez utóbbi szerkesztőbizottságának is tagja volt. Tanulmányai jelentek meg a Levéltári Közleményekben és a Levéltári Szem­lében. Megírta Salgótarján ellenforradalmi korszakának történetét az 1972-ben megjelent 260

Next

/
Oldalképek
Tartalom