Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Belitzky János: Miskolczy-Simon János Nógrád vármegye dualizmuskori utolsó főlevéltárnoka

szakának hanem gyarmati időszakának „nemesség kutatói" tevékenységében és az ezzel kapcsolatos kritikai megjegyzéseiben is felismerhető. Olyan probléma ez, amire az alábbiak során még vissza kell majd térnünk. Miskolci levéltárossága idején folytatott tevékenysége Az 1906 nyarától 1909 tavaszáig terjedő miskolci időzése során folytatott tevékenységéből semmi olyan sem szűrhető le, ami valami „rendkívüli" újítói törekvésre utalna. Rendkívülinek tekinthetjük azonban sokirányú tevékenységét és munkabírását. 1906 nyarától kezdődően nagyon megszaporodtak Simon János társadalmi elfoglaltságai. Jóformán nincs olyan ünnepély, matiné és hasonló társadalmi megmozdulás, amelynek szervezésében nem tevékenykedett volna. Jelentős megbízatásai voltak a Közművelődési és Múzeum Egyesületben, amelynek hatásköre a városra és megyére egyaránt kiterjedt. 1906-ban a Borsod-Miskolczi Múzeum könyvtárnoka, de csakhamar a néprajzi-tár „őri" tisztét is ellátta. 1907-ben a miskolci református női Filléregylet titkárává választották, 1908ban pedig közreműködött a Miskolczi Sport Egyesület létrehozásában, amelynek első jegyzője lett. Ezenkívül még más társadalmi egyesületek életében is résztvett, azok jegyzői tisztét elvállalva. Mozgékonysága következtében Miskolc társasági életének egyik legismertebb „aktivistája" lehetett.

26 Zeneértő egyéniségének egyik bizonyítéka, hogy 1909-ben feleségül vette Kovács Sarolta zongoraművésznőt. Felesége 1891-ben született a Kolozs megyei Tekén és Miskolcra kerülése után az ottani 1901-ben alapított Zeneiskolában folytatta tanulmányait. Az iskola igazgatója, Lányi Ernő — Simon János bensőséges barátja — irányította tanulmányait. A budapesti Zeneakadémia zongora-szakos évfolyamait magánúton végezte. A hangversenyeken való szereplés mellett kisebb zenedarabokat is szerzett. Simon magyar nótáinak egyrészét is ő zenésítette meg. Házasságukból két leány született. — Valószínű, hogy felesége művészi adottságai is hozzájárultak ahhoz, hogy Simon levéltárossá „alakulása" nem jelentette a társaságbeli élettől való visszahúzódását, ami kartársai egyrészénél pályájuk szinte természetes következménye volt.

27 Miskolci éveinek egyik legfőbb jellemzője, hogy tudományos és ismeretterjesztő jellegű tevékenységét egybe tudta hangolni a magasabb igényű szakmai, szépirodalmi munkásságát pedig a korszak haladószellemű törekvéseivel. Cikkei közül néhány a Szendreivel való kapcsolatainak szorosabbá válását is bizonyítja. A Miskolczi Képes Naptár 1905. évi kötetében jelentette meg a „Nevezetesebb sírok Miskolczon" с összeállítását és ezzel a helytörténetírás alig figyelembevett forrásainak egyikére hívta fel a figyelmet. A Borsodvármegyei Lapok ezévi egyik számában pedig „Miskolcz monographie ja és annak szerzője" с cikke, valamint az ugyanennek a lapnak 1906. évfolyamában megjelent „Dr Szendrei János" с. eszmefuttatása a helytörténetírás jelentőségének hangsúlyozásán kívül Szendreinek a II. Rákóczi Ferenc hamvai hazahozatala ügyében kifejtett tevékenységét méltatta. 1906-ban pedig a „II. Rákóczi Ferencz és Borsod vármegye" с történelmi vázlatával addig alig közismert tényeket tárt az olvasói elé. Ez a tanulmánya önálló füzetként jelent meg.

28 249