Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében

A pénznemek közül az; un. convenciós vagy váltóforinttal számoltunk, amelyből 1 forint 60 xr-t tett ki. (Ezüst pénzben egy forint 100xir-t ért). Bár konkrét és összesített adataink nem voltak az úrbéres föld állományára vonatkozóan, tudjuk, hogy ekkor Nógrádban egy jobbágytelek átlag 22 hold szántóföldből és 8 kaszás (értsd hold) rétből áll. (Ezt adja meg pl. Forgách János gróf többször idézett birtokösszeírása). Az úrbérrendezés idején egyébként a szántóföldek minősége szerint az alábbi terjedelmet szabták meg Nógrádban: I. osztályú földből 20 hold, II. osztályúból 22 hold, III. osztályúból 24 hold, míg a IV. osztályúból 26 hold szántóföld tette ki a telek nagyságának egy részét. A másik részt a rét adta, amelynek szintén több változata volt. A jó minőségű, a mindig kaszálható rétből 6 kaszás (hold) tartozott egy telekhez, az olykor kaszáihatóból 8, míg a nem kaszálható rétből 10 hold egészítette ki a telki állomány nagyságát.

37 JEGYZETEK 1. Nógrád megyei Levéltár IV. Percepatorlia 7—c—6 Nemesi hozzájárulásokkai kapcsolatos összeírások 1066. Az 1843/44 évben tartott országgyűlés alkalmával Nemes vármegye követeinek. . . napidíjak, lakásbérek, valamint. . . a megye börtöne felépítésére szükségképp megkívántató pénzmennyiségeknek az újonnan történt nemes birtokösszeírásokhoz képest tett kivetési lajstrom. (V. ö. még Horváth István Sréter tanulmányát ezen évkönyvnek oldalain). 2. A Szentiványiakra nézve lásd Nagy Iván: Magyarország családai. Pest. 1865. 11. k. 639. p. — Politikai szereplésére vonatkozóan: Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg nádor iratai. 1790—1795. Bp. 1926. 436, 650, 799. p.; Domanovszky Sándor: József nádor iratai. 1. k. 1792—1804. Bp. 1925. 33, 79, 128, 171, 196, 214, 218, 261—263, 291, 484. p.; 2. к. 1805—1807. Bp. 1929. 452, 593. p. — Itt olvashatjuk róla az inkriminált kijelentést is: „zur Leitung der obristen Justice-stelle, so wie der landtäglichen Verhandlungen ganz unfähig." — Szentiványi Ferencről írtak még a Tudományos Gyűjteményben; 1823. 6. к. 123. p. és a Felső-Magyarországi Minervában; 182b. 1561—1563. p. — Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegye esmértetése. Pest. 1826. 1. k. 32. p. 3. A család további tagjaira nézve Nagy Iván idézett munkája, valamint az ugyancsak az ő hagyatékában megmaradt vegyes tárgyú történeti iratok a Nógrád megyei Levéltárban adnak tájékoztatást. Bonaventurával kapcsolatban még: József nádor iratai. 2. k. 71, 110. p. 4. Szentiványi Anzelmre vonatkozóan mindezeken felül még: Nógrád megyei közgyűlés jegyzőkönyve (A továbbiakban NmL Kgy. jkv.) 1029/1832, 1798/1832 — Madách Imre összes művei. (Szerk. Halász Gábor) Bp. 1942. 2. k. 1192. p. — Kossuth Lajos összes művei. 1—5. k. Bp. 1948—1961. Országgyűlési tudósítások. 1. k. : 331, 332, 337, 569, 593, 597, 601. p.; 2. к.: 12, 89, 154, 431. p.; 3. к.: 42, 121, 209, 219, 222, 482, 640, 661, 725. p.; 4. к.: 24, 426. p. 5. к.: 244, 382, 395, 516, 523, 576, 593, 670. p. 5. Az egyes adatokra vonatkozóan Nagy Iván: i. m.; Motesiczky család 7. k. 572 p.; Bossányi család 2. k. 207—213. p.; (itt nem lehetett teljes családfát összeállítani); Sándor család 11. k. 31—40. p. Szentiványi Ferenc feleségének Rozáliának a testvére volt Sándor István az Író és bibliográfus. Másik testvérének, Sándor Károlynak a lánya Júlia pedig egy Forgách grófhoz ment feleségül. 6. NmL IV. 1. h/Nemességi iratok. Birtokösszeírások. 2/1839. 7. NmL IV. 11. f) Polgári peres iratok 5/1839 — itt kell megjegyeznünk, hogy ekkor a megyei levéltári iratokban más Szentiványiak nevével is találkozunk pl. a hradistyai birtokon lakó Farkassal és Imrével, vagy a Szakaiban (Nógrádszakái) birtokos Bogomérral. Valamennyien rokonok természetesen, de ezúttal kiesnek vizsgálódásunk köréből. 8. NmL IV. 11. f) örökösödési és birtokperes iratok. 1815—1848. 5/1826. 9. A felsorolás alapján: Mocsáry: i. m. 1. k. 49—212. p.; Fényes Elek: Magyarország leírása 2. k. Pest. 1847. 198—204. p., Borovszky Samu szerk.: Nógrád vármegye. Bp. 1911. 25—133. p., valamint NmL Acta urbáriala. l/j. 10. Pálmány Béla: A szécsényi uradalom és népe az Urbáriumtól a jobbágyfelszabadításig 1770—1848. Kézirat. 1973. Kubinyi Ferenc Múzeum adattára 2—1973. 70—95. p. — NmL IV. ll/f örökösödési és birtokperes iratok. 1815—1848. 5/1825. 11. Pálmány: i. m. 144. p. — A nyomásos gazdálkodás módozatairól Wellmann Imre írt rendkívül érdekes, elemző tanulmányában; Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században. = Agrártörténeti Szemle. 1961. 356. p. 12. Forgách János gróf gácsi uradalmának összeírása NmL Kgy jkv. 1441/1830. 13. Pálmány: i. m. 167. p. —Mocsáry: i. m. 2. k. 48. p. — Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy uradalom. Bp. 1957. Akad. Kiadó. 90—91. p. 14. NmL IV. ll/f örökösödési és birtokperes iratok. 1815—1848. 5/1825. 185