Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében

Ide tartoztak még az épületek. Varbón volt a kastély, ahol leánytestvérével Máriával lakott. A kastély ugyanaz, amit korábban már leírtunk. Van még egy cselédház kőből és téglából építve, zsindellyel fedve. Benne két szoba, pitvar és éléskamra. Ezzel egybeépítve kocsiszín, 12—14 férőhelyes tehén istálló, amellett sertés és tyúkólak. Az egész udvar kőfallal van kerítve. Mindezeken kívül van a tiszttartó ház is, kőből fazsindely tető alatt két szobával, hozzá 1 konyha, kamra és pince, övé lett a szőlőbeni borház, a temető melletti pince és egy malom. Végezetül szólnunk kell a birtok gazdálkodásáról is. Egyértelműen a gabonatermesztés doiminált. A termelt növények közül csak a búzát és a rozsot említik. Továbbra is a kétnyomásos gazdálkodás a jellemző, s hogy évtizedek alatt alig látszik változás, fejlődés, ez mindenképpen összefügg a természeti körülményekkel is. Varbón 6, Drahin 13 tagban vannak a szántóföldek. Ennél persze jóval osztottabb volt a föld, hiszen Drahin az egyik dűlőben a 10 holdas terület még további 3 darabban, a 18 holdas terület újabb négy darabban volt. Az egyes tagok terjedelme is rendkívül szórt. Varbón a legnagyobb szántóterület 7,5 hold, a legkisebb 0,5 hold! Drahi pusztán a legnagyobb 41 hold, a legkisebb 4 hold, tehát az arány mindenképpen jobb,, miként a földek minősége is. Az osztozás évében, 1841-ben Tersztyánszky Zsigmond pusztaberki birtokán — mint a megye több nemesi gazdaságában — háromnyomásos gazdálkodás folyt. A két fő termény: ugyanaz ebben a gazdaságban is, tiszta, illetve feles búza, valamint rozs. A ugart viszont már egyre inkább művelik. Az árpa, zab mellett borsó, lencse, burgonya, kukorica, lendek került az ugarba, tehát egyre inkább közelednek a vetésforgóhoz. Itt is két pozsonyi mérőt vetettek egy holdba. Varbón ősszel elvetnek 13 kila tiszta búzát. Minden kila után 8 csomó terem, s ez kiad 104 csomó szalmás búzát. Egy csomó egyenlő 1 kila tiszta maggal, így 104 kila tiszta búza van. A termés tehát 8-szorosát adja vissza a vetőmagnak, Drahi pusztán a 10-szeresét. Ha levonják a vetőmagot marad 91 kila, ugyancsak levonnak két kila apadást, így a tiszta termés 89 kilát tesz ki. (A végső jövedelem eléréséhez azonban a művelés fejében egyharmad részt még le kell vonni.) Tavasszal Varbón 7 kila zabot vetettek. Kilánként 5 csomó termett, itt egy csomóból 2 kilát nyertek, így 70 kila zabot számítanak s ebből vonják le a vetőmagot és az apadást. A takarékos gazdálkodást jelzi, hogy szigorúan felhasználták és számontartják mind az őszi, mind a tavaszi gabona szalmáját és a pelyvát is. Most már minden fillér számít. Azt nem tudjuk, hogy Tersztyánszky Zsigmond előbb említett pusztaberki birtokán mennyit ad vissza a föld, de a terméseredmények illusztrálják a gazdálkodást. A 60 holdnyi szántóföld termett 73 pm tiszta búzát, 70 pm feles búzát, 218 pm rozsot, 95 pm árpát, 80 pm zabot, 10 pm borsót, 40 pm lencsét, 150 pm burgonyát. A varbói réten évi kétszeri kaszálás van. A majorsági szőlőben 48 kapás területen megterem kapásként 3 és fél akó bor. Az erdőnél is figyelembe vesznek mindent, ami pénzt ér. így számít a gubacs és a makkoltatás is mint bevételi forrás. Évente a tölgy erdőből két holdat vágnak ki, minden holdból 15 öl tűzifával számolnak. 181