Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében

A számok alapján úgy tűnik a négy testvér vagyoni helyzete stabil. De hol vagyunk már a Szentiványi Ferenc féle hatalmas, több-ezer holdas birtoktól? Az 100 hold alatti területekkel — legyen azoknak bármekkora is az értéke — a gazdálkodás lehetőségeiben már nem olyan mint korábban. A szétaprózódás folyamata feltartóztathatatlanul sietette a végső stáció felé a birtokot. SZENTIVÁNYI LÁSZLÓ GAZDÁLKODÁSA A birtokosztódás folyamatában harmadikként egy unoka, Szentiványi László birtokát és gazdálkodását vesszük szemügyre. Az osztály során ő Varbón maradt (felesége Jezerniczky Sidonia). Amikor 1843-ban birtokát összeírták elég eltérő adatokat találunk az 1841-es osztozáshoz képest. Feltehetően közben módosítottak, egyezkedtek a testvérek.

35 Először a birtoknagyságot mutatjuk be. (22. sz. ábra) 22. tábla: Szentiványi László birtokának megoszlása Település Jobbágy VI о -л tó '5b -ns -p VI *G S-l w .0 0 é?0 tej N ö ся со О N ÖS -0) 'О Р g я ig 0) i—< Ю S-i И Település egésztelkes féltelkes VI о -л tó '5b -ns -p VI *G S-l w .0 0 é?0 tej N ö ся со О N ÖS -0) 'О Р g я ig 0) i—< Ю S-i И Varbó 2 3 10 13 15 3,7'ö 30 akó 3,5 120 Drahi — 151 85 — 100 akó — — Ez már nem sok. Van összesen 5 jobbágy (kettő egész-, három féltelkes) 10 zsellér, 167,5 hold szántóföld (a belső telekkel együtt), 100 hold rét, 120 hold erdő, megközelítően 4 hold majorsági szőlő és 130 akó bort adó dézsmás szőlő. Ez a vagyon a megyei birtokos köznemesség átlagánál ugyan jobb valamivel, de még a családon belül is a kisebbek közé tartozik. Mást mutat viszont a kép, ha a jövedelem nagyságát nézzük. Itt már jelentős eltérést látunk a korábbiakkal szemben (23. ábra.) A birtok összjövedelme 5426 Ft. Ha ebből levonjuk az egyéb kiadásokat — ispán fizetése, két béres, egy erdei kerülő, kéményseprő, ügyvéd — akkor a jövedelem 5118 Ft. Ennek megoszlása a már teljes egészében a minőségi fejlődést mutatja. Abszolút első helyre került a majorsági gazdálkodás, ez adja a termés döntő részét. Az úrbéres jövedelmek teljesen visszaestek. Ugyanakkor kevés bevételt hoz az erdő használata is. A jobbágyoktól beszedett összegek egy része telek-bér, fuvardíj, a nagyobbik hányad a robot értéke, a dézsma jövedelem, amely továbbra is a szolgáltatások nagy részét jelenti. A zsellérek hasonló módon szolgálnak. A regálé jövedelmekben van a kocsma és a mészárszék neki járó árendája, 179