Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében
mészárszék árenda stabil, szerződésben megállapított jövedelmet hozott a birtoknak. A bor eladás mikéntjéről is szóltunk már. A jobbágyjövedelmek az évek során visszatérően ismétlődtek, noha a bevételek nagysága változott. Szerepel benne jobbágyok és zsellérek fundus pénze, robotmegváltásáért, vaj megváltásáért pénz, árenda pénz stb. Az erdő bevételek fa eladásából és makkoltatásból származtak. A Szentiványi birtok gazdálkodásának fejlődésére nézve ez a jövedelem kimutatás lehetőséget ad bizonyos következtetések levonására. 1823-ban Szentiványi Ferenc birtokainak jövedelem megoszlása még ezt a sorrendet mutatta: úrbéri jövedelmek, szántóföld, rét, legelő, erdő, szőlő, regálé, belső telek. Másfél évtized alatt gyökeresen megváltozott a helyzet. A második generáció birtokának fő jövedelemszerzési, pénzbevételi forrása a gabonatermesztés lett az állattenyésztéssel együtt. Ez jelzi — mégha bizonyító érvényű adataink nincsenek is — az allodizálás folyamatának erősödését, azaz a majorsági földek arányának növelését a jobbágyok árandás földjeinek elvételével. Hasonló képet látunk a szécsényi uradalom jövedelmeinek 1833—1838 közötti megoszlásában. Ebben a gazdaságban az első helyen a szántóföld művelés áll az összjövedelmek 34,71%^áival, a második a jobbágyoktól származó bevétel, ami 15,97%. A további sorrend: rét 13,44%, állattenyésztés 13,12%, sör és pálinkafőzés 8,71%, kocsma árenda 7,84%, erdő 3,86%. (Nem teljes a felsorolásunk.) A helyzet alapvetően mást mutat, ha az egyes művelési, gazdálkodási ágakat összesítjük: így első helyen áll a szántóföldi művelés az összjövedelmek 65,39%-ával, majd a regálé és vám bevételek következnek 18,64%-kal s csak a harmadik a jobbágyoktól kapott jövedelem 15,97%-kal. Jellegében tehát azonos folyamatok zajlottak le mindkét birtokon, csak éppen volumenükben és lehetőségeikben voltak eltérőek. (A szécsényi uradalomnak a tiszta jövedelme 74 803 Ft volt ekkor !) A pénzkiadások esetében szintén csoportokat alakítottunk ki a legjellemzőbbek figyelembevételével. Ezeket a 19. sz. ábra mutatja. 19. tábla: A birtok pénzkiadásai (vft-Ъап) л Szentiványi Márknak Fiúági adósság Takarmányvásárlás Állattenyésztés Épület javítás Konvenció Személyzetnek ruházatra 1835 1922 — 372 207 118 142 86 1836 1922 192 119 128 188 141 81 1837 1922 864 1060 138 173 151 102 1838 1922 449 1434 171 235 151 96 175