Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében

— Borház a szőlőben. Kőből, zsindelytető alatt. (Alatta pince húzódik 34 m hosszan. Maga a borház 17x7,5 mi). — Pince (a temető mellett) kőből építve, bolthajtásos, mérete 26,5x4 m. Valamennyi épület jó karban volt, gondozott állapotban. Drahi pusztán mindössze két épületet írtak össze: — juhakol, kő alapon vályogból, szalma tetővel, 95 m hosszú és 8,5 m széles. — juhász ház, amely 19 m hosszú és 6,6 m széles. Kő alapon vályogból épült, szalmatetővel. Benne egy szoba, 1 konyha és 1 kamra. Varbón mindezeken felül volt még szecskavágó épület és jégverem is. A marcali épületekről is maradt leírás. A belső telken állt a kastély, kőből és téglából építve, zsindely tetővel fedve. A bejáratból volt egy előfolyosó, ahonnan az emeletre lehetett feljutni, ahol 2 előszoba és 6 lakószoba található. Valamennyi bolthajtásos. A földszinten cselédszoba, egy pince, 300 akó boirra, egy éléskamra, egy tejes pince, egy gyümölcs pince. Mellette az utca felől van a kertész lak, szobája téglával padlózva. Emellett az inas szoba, deszkapadlós. A két szoba között a téglapadlós konyha található a kenyérsütő kemencével. Ugyanezen fedél alatt húzódik a tiszttartó lakása, amely áil két szobából, egy konyhából, és egy kamrából. Az egyik szoba deszkával, a másik téglával padlózott. Ugyanitt van még egy tágas baromfikamra. Mellette két szoba, 1 konyha, s kamra: ez cselédlakásul szolgál. Az épületek előtt kút áll. Mindezeket kerítés választja el a gazdasági udvartól. Itt található a tehén istálló 12 tehénre, borjúistálló 10 borjúra, egy bikaistálló 4 bikára. Mellettük a pintér kamra, egy szín négy hintóra, egy szekér szín 6 béres szekérre, egy faragó kamra, egy hintós lóistálló 4 lóra, ebből nyílik a szerszámos kamra is. Egy igás lóistálló 5 lóra, vendég istálló 5 lóira, ökör istálló 24 ökörre, hízó ökrök istállója 8 ökörre. (Ez csak a férőhely szám s nem a tényleges állatállomány). Van még a szérűskertben egy pajta, lakatos műhely, jáger ház, téglakemence, kovács háza és műhelye, molnár háza, juhakol, borház és pince, tégla fészer, kocsma, mészárszék. Továbbá még méhes, üvegház, olajprés, cselédházak, pálinkafőzőház. Ez utóbbi állt egy kelőszobából, krumplimosó, műszertartó — árpacsíráztató szobából, ezután következett a pálinkafőző szobája, majd az árpaszárító a berendezésekkel. Felettük a magtár 1200 pozsonyi mérőre. A nézsai birtokrész leírását már nem ismerjük ilyen részletesen, de az épületek puszta felsorolása is sokat mond. Ezek: kastély, a konyha és a speiz épület, az udvari káplán volt lakása, hajdú lakás a reteráddal (mindez egy épületben) istálló és kocsiszín, pajta, a tiszttartó lakóháza és istállója, a vincellér háza, pálinkafőzőház;, suszteri lakás(?), 12 zsellérház vert földből, juhakol, pince és présház, borház a szőlőben. Mindezeken felül közös épületek voltak még Ballá József úrral: nagy malom és molnár ház, az új malom és molnár ház, a kisebb malom, a falusi kocsma, mészárszék és a mészáros ház, a belgrádi kocsma. Az udvart, a kertet kőkerítés övezte, s volt még egy tó is. Viszonyításként leírhatjuk, hogy Medárd unokahugának, János leánya Erzsébet férjének, Forgách János grófnak kilenc településen 47 gazdasági épülete volt, köztük a gácsi kastély, amelynek az emeletén húsz szoba húzódott, egy kápolna, egy fogadóterem s egy színházterem. A földszinten szintén 162