Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében

tavaszi gabonát vetettek, a másikat ugarnak használták. A két vető területe általában megegyezett. (Legelőnek az ugart, a rétet és az erdőt használták.) A közeli szécsényi uradalomban is a két, illetve a háromnyomásos gazdálkodást alkalmazták. Itt is az összefüggő nagyobb majorsági szántóterületek hiánya következtében éltek ezek tovább, illetve nem tudtak az új módszerek elterjedni. A kétnyomásos gazdálkodásban ez volt a szabályszerű művelési sorrend: 1. év: őszi gabona, 2. év: ugar, 3. év: tavaszi gabona, 4. év: ugar.

11 A Szentíványi családnál a gazdálkodást több tényező nehezítette, aminek következtében a legtöbb szántóterületet 2. osztályúnak minősítettek. Ilyeneket sorolnak fel: távol vannak a majorságtól; agyagosak, homokosak, s ezért terméketlenek, egy része hegyen van, nehezen művelhető. Jó szántóföldet mindössze Gárdony pusztánál, Nagykéri pusztánál és Varbó egy részénél említenek. Az egyes művelési ágak szerepét, súlyát a gazdálkodás egészében egy diagram alapján vizsgáljuk, amely mellé párhuzam céljából az egyes művelési ágakból befolyt jövedelem diagramját is odatettük, hogy a kettő arányát, azonosságát, illetve eltérését jobban lássuk. (5. sz. táblázat.) 10 Évkönyv 145