Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében

— Turicska: — Turopolya: — Uhorszka: (Azok a települések, amelyeknél 1771-ben nem tüntettük fel a birtokos nevét, csak a következő évtizedekben kerültek — részben — a Szentiványi család tulajdonába.) Ez a kép a gazdálkodást és annak hasznát illetően nem túl biztató. Csaknem minden felsorolt faluban szlovákok éltek. A hegyek között a földeket csak nagy nehezen lehetett művelni s a termés akkor is minimális. Fő megélhetési forrás a fakitermelés és a famegmunkálás. Innen a birtok jövedelme feltehetően elősorban az úrbéri szolgáltatásokból adódott. (A felsoroltakon kívül néhány puszta is idetartozott még, mint Lehota, Kisfalud, Kistelke. Ez utóbbit nem tudtuk beazonosítani a térképeken.) A birtokrész állandó személyzetére csak következtetni tudunk. Tiszttartó, ispán, kertész, szakács, feltehetően belső cselédek, kovács, juhászok álltak a közvetlen szolgálatban. Bár ez a felsorolás korántsem teljes, mindenesetre a köznemesi és a főnemesi birtok között ezen a téren is jelentős eltérés volt. A varbói kastélyból rá lehetett látni a szécsényi dombon magasodó pompás barokk épületre. Ebben a grófi palotában és a mellette lévő gazdasági épületekben és a külső birtokokon 1822-ben 105 alkalmazott élt, dolgozott. Pl. jószágigazgató, inspecter, praefectus, ügyvéd, titkár, orvos, földmérő; a közvetlen gazdálkodást irányító ispán, tiszttartó, kasznár, kulcsár stb.; a belső személyzet: cselédek, kocsisok, udvari szolgák stb. Fény és csillogás egyhelyütt, a szükség és lehetőségszabta egyszerűség máshelyütt. A gazdasági épületek zöme Varfoón, a birtokközpontban található. Ezek a kastélyon kívül: tiszttartó lakás, szakács háza, kertész háza, üvegház, ökörés lóistálló, major épület, pajta, szecskavágó épület, ispán ház, kocsma, nagy malom és kis malom (vízimalmok) borház, nagy borház, pince, két hizlaló hidas. A kéri pusztán juhászház és juhakol volt, valamint kocsma. Drahi pusztán juhakol, Trázson kocsma, mészárszék. Fekevíz dűlőben vendégfogadó állással, istállóval, továbbá egy malom. Mindezeknek az értéke 43 490 Ft 4 xr-t tett ki. Etesen egy kisebb kúriát, fészert, lóistállót, hajdú lakását, pálinkaházat, granáriumot pincével, pajtát, tiszttartó lakását, istállót, pincét, molnár házát, méhest, kovács műhelyt, vízi és szárazmalmot találunk. Mikótelken egy juhászházat és juhakolt, valamint présházat írtak össze. (Az itt élő személyzet mindössze három fő: tiszttartó, hajdú, juhász.)

10 1771-ben Szentiványi Mihályé és Farkasé. 232 lakosa mély völgyben, magas hegyek között él. Kereket és egyéb fatermékeket készítenek, amelyet az Alföldön értékesítenek, és „búzával megterhelve jönnek onnét vissza." 1205 lakosa van, „határja köves, sovány, nagy fáradsággal, munkával és szorgalommal megyén a javítása." 1770-ben Szentiványi Mihály, János és Farkas a földesura. 895 lakosa van, „határja hegyes, völgyes", javítást kíván. 143