Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Maruzs Mónika: Adalékok a „Nógrádvármegyei gazdasági egyesület” történetéhez (1839–1871)

Az egyesület tevékenységét, gyakorlati munkáját — legcélszerűbbnek tartottam — táblázatok segítségével bemutatni. (Lsd. az 1. sz., a 2. sz. és a 3. sz. táblázatot.) Az 1. sz. táblázat az egyesület életének egyik legfontosabb eseményéről, a közgyűlésekről, a 2. sz. az igazgató választmányi ülésekről, a 3. sz. pedig a gyakorlati tevékenységről tájékoztat bennünket. Az 1. sz. táblázatról leolvashatjuk, hogy 1859—68 között hányszor tartottak az egyesület széles tagságának közgyűléseket. Jól látható, hogy 1864-ig évente egyszer találkoztak, 1864-ben viszont 3 közgyűlést tartottak és ez az év tekinthető az egyesület működésében a legeredményesebbnek. 1865—68-ig is évente találkozott az egyesületi tagság. 1867-ben 2 közgyűlést rendeztek, ez volt az első és utolsó alkalom, hogy az alapszabályokban foglaltak szerint tartottáik az egyesületi közgyűléseket. Az összesen tartott közgyűléseknek (13) több mint a felét, számszerint 7-et Losoncon rendezték meg, 4-et Szécsényben, 2-t Balassagyarmaton. Érdemes megjegyezni, hogy 1859-es első-alakulóülés után majd csak öt év múlva, 1864. októberében tartanak újra Szécsényben közgyűlést, holott az egyesületnek hivatalosan Szécsény a központja. A közgyűléseken a legélesebb vita éppen a székhely kérdése körül forgott. Ugyanis az egyesület valóságos, de hivatalosan el nem fogadott központja Losonc volt, annál is inkább, mert tagságának és vezetőségének jelentős része e város vonzáskörzetében élt. Tu^ dunk arról is, hogy történtek kísérletek a székhely megváltoztatására, Szécsényből Losoncra való áthelyezésére, de ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel. A 2. sz. táblázat az egyesület igazgató választmányának üléseiről ad képet 1859—68 között. Ebből a táblázatból megtudhatjuk, hogy 1864. év végéig 8-szor, 1865—68 között 4-szer ülésezett az egyesület igazgatósága, vezetősége. Az összesein 12 alkalomból 7-szer Losoncon, 3-szor Szécsényben, 2-szer Balassagyarmaton találkoztak és tárgyaltak az egyesület ügyeiről, problémáiról. A 3. sz. táblázat a tervezett és megvalósított kiállításokat mutatja be. Megállapíthatjuk, hogy 1859—68 között összesen 9 gazdasági bemutatót, kiállítást, „tárlatot" terveztek és ebből 4 alkalommal tudták megvalósítani a terveket, megrendezni a kiállítást. Az elsőt 1861-ben Losoncon, a következő kettőt 1864-ben Szécsényben és Losoncon, az utolsót 1867-ben Balassagyarmaton. Ebből a legeredményesebb, legsikeresebb, az 1861-es kiállítás volt. Az 1864-ben Szécsényben megrendezett 3 napos általános gazdasági kiállítást a 2. nap délutánján okt. 5-én) érdektelenség miatt bezárták. A harmadik kiállítást Balassagyarmaton már csak 1 naposra tervezték és nem általános gazdasági kiállítást, hanem csak terménybemutatót tartottak. A közgyűlésekről és az igazgató választmány üléseiről készített táblázatok a gyűlés tárgyköreinek rövid megfogalmazását is tartalmazzák, vagyis az egyesület tartalmi munkájáról is kapunk egy meglehetősen vázlatos képet. Ez a kép viszont tükrözi az egyesület életét, munkáját, állapotát, viszonyait és nem utolsósorban problémáit is. Ez utóbbival érdemes részletesebben foglalkozni, már csak azért is, mert az egyesületi problémák okaira az említett táblázatok nem adnak magyarázatot. Ezek az okok végsősoron visszavezehetőek egyetlen — közös — okra: az egyesület pénzügyeire, a pénztár helyzetére. Az egyesületi pénztár állapota, nagysága és stabilitása az egyesület tagságától függ. Nyilvánvaló, hogy minél több alapító és részvényes tagja van 119