Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Wellmann Imre: A köznemesség gazdálkodása a XVIII. században

dásba. Mivel azonban a fő kereslet gabona, még inkább gyapjú irányában mutatkozott, a termelés megélénkülése az ezeket illető, kevés munkabefektetést kívánó ágakra összpontosult. A köznemesi gazdálkodás belső, intenzív irányú megújulása tovább váratott magára. r JEGYZETEK 1. SZEKFÜ Gyula: A magyar nagybirtok törtténeti szerepéről. Magyar Szemle II. 1928. 386— 310. p. 2. Grassalkovich Antal így kezdte 1730-ban jövedelmeiről vezetett naplóját: „Diarium introituum connotari ceptorum". WELLMANN Imre: A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása, különös tekintettel az 1770—1815. esztendőkre. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. Szerk. Domanovszky Sándor. 7.) Budapest 1933. 165. p. 3. ILLÉSSY János: Az 1754—55. évi országos nemesi összeírás. Budapest 1902. 3, 148—149. p. — A területi adatok: BENDA Gyula: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767—1867. (Számok és történelem. 1.) Budapest 1973. 65—66. p. 4. Tanulságosan sorakoztatja fel a nemesi gazdálkodásra s eredményeire is kiható tényezőket az úrbérrendezés végrehajtására vonatkozó utasításnak a 4. kérdőponthoz fűzött melléklete (Connotatio exemmplificativa beneficiorum et maleficiorum). A válaszok kérése során az egyes tényezők következő sajátosságaira kellett figyelemmel lenni. Szántóföld: jó, termékeny talajú, 3 nyomásban van, 2 igással művelhető, megtermi a tiszta búzát, a kétszerest, vagy a rozsot —, vagy pedig földje sovány, köves, gyakori ködöknek s erős áradásoknak kitett, a dombokról lezúduló zápor elhordja, magas, vagy távoli fekvése miatt nehezen trágyázható s művelhető, csak egy nyomásból áll, zabnál s pohánkánál egyebet nem terem, mi több: kevés, vagy éppen hiányzik. Rét: árvíz gyakori kártételétől mentes helyen fekszik, jó minőségű, kétszer kaszálható, hizlalásra alkalmas szénát terem — ellenkezőleg, gyakori sodró áradásnak kitett, melytől gáttal nem oltalmazható, sovány, ritkás, sasos, penészes füvet terem, a szénát messziről, rossz és alkalmatlan utakon kell behordani; csekély, vagy éppen hiányzik. Legelő: elég igásoknak, teheneknek, növendék jószágnak, a rét kaszálása előtt is tápláló füvet ad, alkalmas itatóhely is van a közelben — ezzel szemben olyan fekvésű, hogy a gyakori áradások miatt a jószágot otthon kell takarmányozni, igen sovány, vagy éppen hiányzik, s mindenféle jószág számára távol, készpénzen kell füvelőt szerezni. Tűzi- s épületfát adó erdő: van a határban, nem messze, s alkalmas úton elérhető, makkot is gyakran és bőven ad, vagy legalább nádas van helyette — csak ritkán és kevés rőzse nyerhető, sőt nemcsak fának: nádnak és szalmának is szűke van. Szőlő: van helyben, vagy a közelben, jó bort terem. Van gyümölcsös, káposztás-, zöldséges-, komlóskert is — egyik sincs. Malom: van helyben, vagy a közelben — csak távol és alkalmatlan úton érhető el. Hajózható folyó és ezzel együtt kereskedésre való alkalom: van a közelben, vannak piacok, nem messze, az oda alkalmas úton vitt termesztvények könnyen s haszonnal eladhatók — nincs piac, vagy csak távol, hova rossz s alkalmatlan, sok vámmal terhelt út vezet. 5. Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Szerk. Felhő Ibolya. Budapest 1970. Az úrbéri tabellák birtokadatai e munka összesítő táblázataiból, s a szövegben említett községek és földesurak hasonló adatai a megfelelő megye részletes birtokfelsorolásaiból valók. 6. Bárándy kritkája: BENDA Gy: i. m. 78—79. p. 7. Gr. RÉVAY József : Kisnemesek Tajnán. Adatok egy felvidéki falu és egy társadalmi réteg monográfiájához. Budapest 1942. 137—140, 144—153. p. 8. WELLMANN Imre: A parasztnép sorsa Fest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok, 3.) Budapest 1967. 99—332, p. 9. Magyar Országos levéltár (a következőkben: MOL). P. 481. Madách levéltár (a XVIII. században Madács-nak írták nevüket). 6. cs. XI. fasc. 12, 16, 10, 14, 15, 23, 24, 18. 10. RÉVAY J. : i.m. 157—159. p. 11. PRILESZKY, Paulus: Opusculum quatestionum, cum subnexo circa easdem discursu de pecerum et pecudum abactionibus seu abvagiationibus. Posonium 1735. 18—19, 38. p. — SOÔS Imre: A jebbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században. (Eger 1958.) 80—85. p. 84