Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Benczédi László: A bújdosó nemesség társadalmi-politikai arculatának változásai (az 1670-es és 1680-as években)

JEGYZETEK 1. Magyar Országos Levéltár (OL), G szekció, Thököly-szabadságharc levéltára (TSZL) Il/l. 2. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Thaly-gyűjtemény, Fol. Hung. 1389/1. Ezt a deklarációt az Apafi erdélyi fejedelem táborában lévő bujdosó nemesek 1682. szept. 8-án a füleki táborban állították ki. A nyilatkozat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek teljesítéséhez kötötték a régi bujdosók Thökölyhez való csatlakozásukat. A deklaráció részleteire később még visszatérünk. 3. Szepesi Pálnak ezt a kijelentését Szenté Bálint országbírói ítélőmesternek egy 1670-ben tett vallomása tartotta fenn. Haus, Hof- und Staatsarchiv, Bécs, Hungarica, Specialia, fasc. 292/

A folio 49—59. 4. Ld. Benczédi L., A rendi anarchia és a rendi központosítás tendenciái 17. század végi Habsburg-ellenes küzdelmeinkben, Századok, 113 (1979), 1040—1042. p. 5. Benczédi L., Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a 17. század végi Magyarországon (1664—1685). Értekezések a történeti tudományok köréből, 91, Budapest, 1980, 74—76. p. 6. (Gergely S.), Teleki Mihály levelezése (TML) VII (1916), 148—149. p. A levelet Szepesi 1676. jan. 20-án írta Teleki Mihálynak. 7. Vö. a 2. sz. jegyzettel. 3. OL. P. 125., Esterházy Pál nádor iratai, nro. 668/9645. 9. Hogy 1671-ben az akkor 30 év körüli Fajgel Péter még Sáros vármegye hivatalban lévő substitutus szolgabírája volt, arra ld. Segnyey István 1671. jún. 15-én kelt levelét: OL. E. 254. Repraesentationes, raksz. 3217. — Az 1677. évi konfiskációs jegyzék lelőhelye: OL- E. 156. Urbaria et Conscriptiones 113/29. — Fajgel 1678 márciusi pecsétőri megválasztására a bujdosók veié-karában ld. (Torma K.) Késmárky Thököly Imre naplója 1676—1678. évekből, Monuments Hungarice Historica, 11/18, Pest, 1866, 161 — Fajgel számos lengyelországi követsége közül az 1679. évi útjáról szóló beszámolóit kiadta Gergely S.: TML. VIII. (1926), 408 és 433. — A Thököly személyes kiválóságát hangsúlyozó 1681 jan. 20-i Fajgel-levél lelőhelye: OL. P. 1238, Teleki Mihály gyűjtemény (TMGY), 5, doboz. — Kassai kapitányként Thökölyhez; írt első levele 1682 aug. 26-án kell. TSZL. XII. fasc. 5. — Fajgelnak a Thököly és a C3á:í'.ári fél közötti kapcsolatok katonai biztosításában játszott szerepére ld. az Egri Állami Levéltár, Egri Káptalan hiteleshelyi levéltára, Protocollum Extraseriale nro. AH/756. alatti tanúvallatást. 10. Szepesi Pál előde/re ld. Nagy I., Magyarország családai, X (Pest, 1863), 669. p. — A Habsburg-kincstár számára 1670 után lefoglalt javainak értékbecslése: Urbaria et Consriptiones, 113/29 (vö. a 9. SZ. jegyzettel). 11. Benczédi L., Az 1670. évi tiszavidéki felkelés és társadalmi háttere. Századok, 109 (1975), 539. p. 12. Szepesi Pál 1671. évi portai követjárásának részleteit összefoglalja Trőcsányi Zs., Teleki Mihály (Erdély és a kurucmozgalom 1690-ig), Budapest, 1972. 107—108. p. Az 1673 és 1675. évi portai követjárásokra ld. TML. VI. (1912) és VII (1916). passim. 13. „Édes uram, néha-néha jussanak kegyelmednek eszében az én szanakozasra jutott sorsú cselédim" — írta pl. egy ízben Szepesi Drinápolyból Telekihez, TMGY, 1. doboz, 1675 nov. 27. Szepesi Apafiék melletti állásfoglalása: Benczédi L., Rendiség, abszolutizmus. 165. 14. TMGY, 7. doboz. 15. Uo. Teleki Mihály levele Vajda Lászlónak, 1682. dec. 7. 16. Szepesi Pál kassai fejedelmi kommisszáriusságára ld. (Majláth В.), a felső-magyarországi rendek kassai gyűlésének actái, 1683. Történelmi Tár, 1883, 362. p. — Szepesi 1683 nyári dunántúli fejedelmi biztosi ténykedésére egyebek között Thökölynek az eszéki táborból a veszprémi várőrsé^hez intézett 1683. jún. 15-i levele vet fényt. OL. P. 1314., Batthyány-levéltár, Missiles, nro. 49532. — A lengyel királyhoz történt követi küldetését Rhédei Ferenc említi Telekihez írt 1683. nov. 23-i levelében. TMGY, 7. doboz. 17. Ezt felesége, Csuda Zsuzsanna még a halál napján tudatta Thökölyvel, TSZL. II/l. 18. Uo. 49