Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Gazdaság, műveltség, mentalitás a XVII–XVIII. század fordulójának köznemességi rétegeiben és a hosszú távú társadalomtörténeti fejlődés kérdései

1709: 8 Frt. 1710: 4 Frt. 37 d. 17ÏÏ: Il Frt. 1712: 5 Frt. 65 d. Gazdasági napló: 1899, 298. p., 1901. 76. p., 1901. 210. p., 1902. 80., 238., 313, 1903, 145, 309, p, 24. Gazdasági napló: 1904. 57. p. 25. Az egykori Ladiver tanítvány 50 Frt-al alapítványt tett (1708). Gazdasági napló: 1902. 112. p., OL.P. 1845. Szirmay Levéltár, Másolati könyv. 26. Cathalogus Librorum Anno 1707. 4. Decembris. Szakcsoportok: Theologici, Historico-Politici, Oeconomici, Juridici, Medici Geographiet Mathematici, Scholastici. Feljegyzések: 2. Feltehetőleg ennek a könyvtárnak a maradványait találta meg Némethy Lajos Csecsén (Abaúj vm.), a helység boltosánál, aki a kastély eladása alkalmával kiárusított könyveket megvette. Az önéletrajz is ezek között a könyvek között volt. Történelmi Tár 1882. 401. p. 27. Gazdasági napló: 1708. 1902., 80. p. 28. Várkonyi Agnes: Rákóczi állama és Nógrád vármegye. Nógrád megyei Múzeumok évkönyve, 1976. 40—41, 47. p. 29. Klaniczay Tibor: zrínyi Miklós. Budapest, 1964. 533. p. 30. Jakossy Ferenc testamentuma OL.P. — 1845 Szirmay levéltár, Vegyes iratok, Végrendeletek, 2. csomó, 31. Idézi: Köpeczi Béla—Várkonyi Agnes: и. Rákóczi Ferenc, Budapest, 1976. 70. p. 32. Hornyik János: Kecskemét város története. Oklevéltárral. Kecskemét 1866. III. köt. 322, 323, 324. p. 33. Puncta instantiarum Partium Regni Hungáriáé Superiorum. . . 1696. febr. 10., Ol. —N—71. Arch. Regni Lad. P. Fase. SSS N0 8/A, 9, frt: 81/v—82. 34. Csáky István országbíró bizonyságlevele a Szirmay István országbírói ítélőmester és Zemplén vármegye közötti viszályban előbbi kérdésére felvett 36 tanúvallomásról. Szepes 1692, december. A Szirmay család szirmabessenyői ágának levéltára OL. P. 640. 35. Feljegyzések: 2. 36. Bulyovszky Dániel és Spáczay Gábor előterjesztése. Platthy Sándor vélekedései. Mindkettő: Rákóczi Tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcból. Válogatta, szerkesztette: Köpeczi Béla és Várkonyi Agnes. 294—295, 302. p. Kajali Pál előterjesztése, 1705. nov. 8. Fülek In.: Kajali Pál kuruc szenátor, országos főhadbíró válogatott iratai, szerk.: Heckenast Gusztáv, Vaja 1980. 33, 35. p. Magyar állami adótörvények jegyzéke. Kimutatás másfél millió közteher kivetéséről. Ráday Levéltár, Ráday Pál iratai IV d/1—12, és 2. sz., 3. sz. „Az Haza közjavára szolgáló Törvényes terheknek rövid megmutatása" с írás, amely Ráday iratai között sajátkezű betoldásaival maradt ránk, bizonyítja, hogy a közteherviselésről kialakult késhegyig menő vitában Ráday a nemesség megadóztatása mellett volt, Jellemzőek ennek az írásnak a nemesség megadóztatása ellen tiltakozókat kegyetlenül bíráló sorai: „De lássuk boldogtalanságát Hazánk mostani sorsának, midőn ennek lakosai az elveszett szabadságnak megnyerését nagy kívánsággal óhajtják, és ahhoz szóval magokat mindenekre ajánllyák, de cselekedetben készséggel alig visznek valamit véghez. A Personális insurrectiohoz való idegenségeket komor kedvvel jelentik, s a hadak fizetésére való segedelemadást is neheztelik, el annyira, hogy midőn valamely kölcséggel a közönséges jót elé kellene Országostul segélleni, akkor minden felül csak a sok panaszkodások hallatnak, hányván, hogy az adózások felvetések a Haza szabadsága ellen tétetnek a vármegyékre, meg nem gondolván abban magok javát, mintha Hazájok múlhatatlan szükségére valamely költségbeli segítséggel elé állani Magyar Országban új és soha nem történt és praktikáit dolog volna. És mintha a Szabad Országok magok magatartása az önön Lakósaiktul kívántató minden költségadás nélkül megállhatnának. Kihezképest senki sem vélekedjék úgy, az Haza Szabadsága egyedül csak abban állna, hogy annak szükségére, oltalmára senki semmit ne adjon, ne kölcsön és fizessen, mert a nélkül el lenni lehetetlen . . ." Amikor „az Haza Szabadsága erejében, s virágzó állapottyában vala, de vallyon úgy találta tik-e, hogy az Ország Rendéi s lakossy a közjóravaló minden költség s akadozás nélkül lettek volna". „Ráday betoldásai úgy is felfoghatóak, mint az adóvita ellenérvei. Hangsúlyozza: a közteherviselés nincs ellentétben a nemesi szabadsággal, mert — és ez az érdekes — egyrészt történeti példákkal bizonyítja Szent Istvánig visszamenőleg, hogy a nemességnek anyagilag mindig részt 38