Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Gazdaság, műveltség, mentalitás a XVII–XVIII. század fordulójának köznemességi rétegeiben és a hosszú távú társadalomtörténeti fejlődés kérdései

4. Az 1707. évi adóösszeírás eredményeit először Takács János kísérelte meg összesíteni. Vö. Takács János: Közteherviselés II. Rákóczi Ferenc korában, Zalaegerszeg, 1941. 160—173. p. Ujabban N. Kiss István: A szabadságharc államának adóterhei. In: Európa és a Rákócziszabadságharc. Szerk.: Benda Kálmán. Budapest, 1980. 204. p. 5. Maczak, A.: Zur Grundeingentumsstruktur in Polen im 16. bis 18. Jahrhundert, Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte. 1967. IV. T. 148. p. — A nemesség egyes rétegeinek súlyát meghatározó tényezőkről megoszlik a kutatók véleménye. A földtulajdon meghatározó jelentőségéről: Topolski, J.: О tak zwanym krysysie gospodarczym w. Euoropie. Kwartalnik Historyczny R. 1962. 2. — Ezzel szemben a piac és a városi élet jelentőségét hangsúlyozza: Wyczanski, A.: W sprawie Kryzau XVII. stulecia. uo. 1962. 3. Vö. Keserű Gizella: Nemesi rendi mozgalmak Lengyelországban a 16—17. század fordulóján. Kézirat. A hivatali rang jelentőségét emeli ki: Berengo, M—Diaz, F.: Noblesse et administration dans l'Italie de la renaissance. La formation de la bureaucratie moderne. Moscou 1970. XIII Congres International des sciences Historiques. Nálunk a 17—18. századforduló köznemességének rétegződésére a táji rokoni kötöttségek, adottságok hangsúlyozásával. Nagy József Zsigmond: A köznemesség politikai állásfoglalásainak indítékai. In: Európa és a Rákóczi-szabadságharc. 173—180. p. 6. Marc Bloch: A feudális társadalom. In: Marc Bloch: A történelem védelmében. Válogatott művek. Válogatta az előszót és a jegyzeteket írta Kosáry Domokos, Bp. 1974. 158. p. 7. Gazdaságáról, életkörülményeiről és műveltségéről három különböző naplószerű feljegyzése tájékoztat: I. önéletrajzi áttekintés, gazdaságáról bőségesen tájékoztató bejegyzésekkel. Kivonatosan közli: Némethy Lajos: Szirmay Endrének önéletrajza, Történelmi Tár 1882. 401—418. p. Továbbiakban: önéletrajz II. „Jövendőbeli emlékezésre való Jedzések", Részletes gazdasági napló rövid életrajzi közlésekkel. Kiadta: Kársa Ferenc: Szirmay András naplója. Adalékok Zemplén Vármegye történetéhez. 1896—1905. Továbbiakban: Gazdasági napló, III. Különböző gazdasági feljegyzéseket tartalmazó könyv, Kiadatlan. A fractura alakú erősen rongált könyv szakadozott és erősen megrongált előlapján elmosódott írás: Pro Filiis meis Melichiore, Andrea, Adamo, et Nepotibus Emerico, Alexandro, Johanne, Josepho. A számozatlan lapú könyv a következő, üres lapokkal elválasztott feljegyzéseket tartalmazza: 1. Adósságokról való jegyzés, mellyekkel nekem adósok. Exolutio. 2. Cathalogus Liborum. 3. Adósságokról való jegyzés mellyel én vagyok adós. Solutio. 4. Táblázatos kimutatás gabonaterméséről gabonafajták szerint 1688—1729. 5. Táblázatos kimutatás szőlői terméséről 1680— 1724. években. 6. „Pénzbeli intrádám borból". 7. Boraimból való jedzés. 1699—1717. 8. „Épületemről való jedzés". 9. „Circa Tabellas Perceptionis et Erogationis Considerationes". 10. „Tabella Perceptionis Pecuniariae Florenorum Hungaricalium" 1680—1720. 11. „Tabella Erogationis Pecuniariae Florenorum Hungaricalium." 1680—1720. 12. „Clenodiumunkről és aranyművecskénkről való consignatio". 13. „Ezüstművecskénkről való Consignatio". 14. Kürtössy Erzsébet mostohalánya hozománya és a lakodalom költségei. 15. Ingatlanvásárlások és eladások. „Extractus Acquisitionis et Abalienationis Bonorum meorum" 1680—1720. 16—17. Áttekintés Szirmay Péter és Szirmay András életén. OL. P. 1842. 7. tétel 2. csomó. Szirmay család levéltára. Továbbiakban: Feljegyzések: 8. önéletrajz, 405—407. p. Feljegyzések 17. — Némethy Lajos: Szirmay Endrének önéletrajzi írása. Századok 1885 414—423. p. Lipóczy Keczer Anna Szirmay Andrásnak, Eperjes 1677 jún. 15. OL.P. 1842 7. tétel. 2. csomó. 9. Gazdasági napló: 1680. 1896, 11—12. p. 10. Zoványi Jenő: A magyarországi ifjak az Odera melletti frankfurti egyetemen. Protestáns Szemle 1889. 178—202. p. — önéletírás: 407. p. 11. Az öszesítő táblázatok adatainak feldolgozásában Katus László és Ruttkay Zsófia voltak segítségemre. A grafikus ábrázolások kialakítását, a netto mérleget Katus László készítette el, ő rajzolta meg a grafikonokat is. 12. Állandó munkaerőhiánnyal küzdhetett, erre vallanak jobbágyős helyekre vonatkozó vásárlásai. Vö. Feljegyzések: 15 A jobbágy értékét általában 200 Frt.-ba számolja. Viszonya jobbágyaihoz gazdaságában és a jobbágyok helyzete külön tanulmányt igényel. Szirmay gyors átszervezőképességére jellemző: „Ezidén a Vármegyében Portas Hajdúkat olyakat szettek, kik urukat nem ismervén, Sellérségben laktak. És erre nézve ezidén circiter eötvenen attak 36