Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Gazdaság, műveltség, mentalitás a XVII–XVIII. század fordulójának köznemességi rétegeiben és a hosszú távú társadalomtörténeti fejlődés kérdései

pénzért szerez be. Rendszeresen vásárol szőlővesszőt, karót, 1700-ban egyszerre 15 000 darabot.

w Sok pénzt adnak ki a család ruházkodására, élelmezésére, húsra, italra.

15 A háztartás és a gazdaság üzemeltetése már nagyon fejlett és az európai távoli piacokat behálózó árutermelésre, munkamegosztásra épül. Juhai gyapjából maga is szövet posztót, de el is ad nem nagy tételt. Bekapcsolódik a közvetítő kereskedelembe: főleg textileladásból származik nagyobb haszna.

16 A gazdaság nem egyenletesen, de tendenciájában 1711-el bezáró időig fejlődést mutat. Két nagy felfutási idő tűnik elő: az 1690-es évek közepe és a Rákóczi-szabadságharc időszaka. Noha ezekben az időszakokban a hivatali fizetések is számottevőek, a fejlődés rugója az árutermelés. Az első időszakban a pénzváltásból, a másodikban a közvetítő, elsősorban posztókereskedelemből származó bevételek növelik a jövedelmet, de a gyarapodás döntő tényezője a borkereskedelem. 25 7. Bevételek örökségből, hozományból, ingatlaneladásból