Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Gazdaság, műveltség, mentalitás a XVII–XVIII. század fordulójának köznemességi rétegeiben és a hosszú távú társadalomtörténeti fejlődés kérdései

nyak. A szántók, rétek, kertek jövedelme és az állattenyésztésből származó jövedelem messze elmarad a szőlőművelésből, bortermelésből származó jövedelem mellett. A jövedelemstruktúrában, a különböző cikkek kereskedelméből származó bevételben is a boreladás vezet, a pénzkölcsönzés és pénzváltás jövedelmi hozama ugyancsak elenyésző a bor nyeresége mellett. A boreladásból származó jövedelem növekedése kétségtelen. Hogy ez a növekvő bevétel mennyiben a gazdaság bővítésének és mennyiben az esetleges áremelkedésnek a folyamánya, azt is megpróbáltuk kiszűrni. A gazdaság bővítésében három tendencia figyelhető meg. Szőlőbirtokát következetesen és szisztematikusan növeli Szirmay András és szőlőiben rengeteget fektet be (kőgátak, liktor vermek stb.). Szántót, pusztát, falurészt, földbirtokot is vásárol, de ad is el bőven, valószínű, hogy ebben a birtokot koncentráló célszerűség vezeti. A gazdaság bővítésének harmadik területéről építkezései tájékoztatnak: malmokat, vendégfogadót, gazdasági épületeket — istállókat, ólakat, csűröket, élésházat, majorházat, szülőszínt — új üzemegységet, sernevelőt építtet. Életformájával hozhatóak összefüggésbe a nagyszentmihályi kastély, a pazdicsi udvarház és a mislkolci és eperjesi házak építkezései, illetve felújításai. A gazdaság bővítésének tendenciája kétségtelen: majorkodás, bortermelés, kereskedelem. Gazdaságának termelési szerkezete azt mutatja, hogy a jövedelem zöme nem a jobbágyi munka közvetlen kisajátításából származik, elsősorban nem robotra épül. Jobbágyait előszeretettel bocsátja árendára. Birtokain időnként eltérő mértékben, de nagy az árendások aránya. 1708-ban 43 falujá22 3. Mezőgazdasági üzem bevételei és kiadásai