Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)
Közlemények - Horváth István: A vármegyei közigazgatás működése az 1830-as években Nógrád megye alispánjának megítélése alapján
vatal ismételten nem volt elég szigorú. Az ügyészi hivatalnak átadott ügyek 1841 augusztusában még ,,... csak kis részben volt sikerelve". Nagyon nehezen tudott a megyei közgyűlés érvényt szerezni az úrbéri rendelet azon pontjának is, amely a lakatlan jobbágytelkek benépesítésére kötelezte a földesurakat. „A felszólításokra jöttek, nem jöttek feleletek, s ezek többnyire mentekézők, a benépesítés tartozását egy, vagy más oknál fogva elhárítani kívánók." Az ilyen természetű ügyek megoldására csak a peres út kínált a fentiekben ennek hatásosságát jól mutató lehetőséget. 20 Az úrbéri törvények szabályozták az úriszékek tartásának rendjét is. Ez volt az a hivatalos és jogi fórum, ahol az úrbéri intézkedésekből következő panaszokat meg kell vizsgálni Igen ám, de földesurak arra hivatkozva, hogy az úriszék tartása költséges, és ennek költségeit nekik kellett fedezni, nem tartották meg rendszeresen ezt a fórumot. Az alispáni állásfoglalás a következőket tartalmazta e vonatkozásban: „Igaz, hogy e teher nyomasztó teher földesurakra, de nem lenne-e a szegény alattvalóra nézve nyomasztóbb, ha midőn minden más legkisebb keresetére nézve is törvényes útra folyamodhat, csak ő lenne a köztörvény eme jótékony rendeléséből, az úrbéri tárgyakban kizárva?" Ezért elrendelték, hogy az uraság 15 nap alatt tartson úriszéket a felvetődő úrbéri perekkel összefüggésben. Az eredmény szinte már várható: „Nagyobb uradalmak évenkint egyszer, vagy kétszer tartván rendesen úriszéket, szeretik az úrbéri útra utasított panaszokat ugyanakkor elítéltetni, nehogy csekélyebb dolgok miatt időközben tartandó úrszékek költségeivel feleslegesen terheltessenek". Ezen a téren kívül kevéssel haladt előre a törvényes gyakorlat. Ebben az értelemben ismételten megfogalmazódtak a közgyűlés előtt a tisztviselői munkával szemben támasztott követelmények. „.. . .midőn hivatalból, magányos panasz nélkül a törvény teljesítésében késedelmeskedők ellen feladólag, vádolólag kell fellépni, főképp ott, hol kényesebb viszonyok forognak fenn; és ily hivatalos feladásban oly valami kellemetlen szerep képzeltetik, hogy gyakran készebb a tisztviselő önmagát hátramaradással vádoltatni, mint mások hátramaradását előterjeszteni.. . midőn hivatalt vállalánk, számot kell tartani mindazon kellemetlenségekre, mellyek a kötelesség teljesítésével öszsze vannak kötve". 21 Az úrbéri törvények között befejezésként a nemes árvák gondozásával kapcsolatos nagy mulasztásokról, a vármegyei közigazgatás felelősségérzetének alacsony szintjéről olvashattunk. Ez alkalommal sem mulasztotta el szóvá tenni a társadalom más rétegeinél e vonatkozásban meglevő feladatok elvégzését: „ha a nemes árvák illy felsőbb gondviselési felügyelés alatt tartatnak, lehet-e a nemtelenekre olly kevés figyelmet fordítani". 22 A hivatalos jelentésben foglaltak alapján összefoglaltuk a korszak történetének két legfontosabb politikai problémáját, amelynek alapja a feudális földmagántulajdon egyrészt, másrészt az erre épült politikai mechanizmus. Forrásunk elsősorban az utóbbira volt nagyobb figyelemmel, és arra keresett magyarázatot, és úgy gondolom talált is, hogy a rendszer működési zavarainak hol lelhetők meg gyengéi, milyen napi szemlélet és gyakorlat volt az oka, hogy ez az évszázados tradíción felépült rendszer — példáink is igazolták — alkalmatlanná vált a modern, polgári Magyarország megteremtésére. 3. A polgári törvénykezés gyakorlatáról A fentebb ismertetett kulcsfontosságú problémakörök mellett a korsza189
