Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Paládi Kovács Attila: A kisnemesek utódai a paraszti társadalomban (XIX–XX. század)

mondták a szuhafőiek az etnográfusnak,

39 mert a parasztokkal szemben még ekkor is nemesek, gazdák akartak maradni. Családi kapcsolataik legfeljebb az egyoldalú komaságig terjedtek, ha a nemes elvállalta valamely parasztgyermek keresztapaságát. A kisnemesi népességben különösen erős volt a nemzethez tartozás érzése. Nemcsak családi hagyományokhoz, hanem a tágabb nemesi közösség, a megye és az ország történeti hagyományaihoz is közelebb álltak, mint a parasztok általában. Nem lehet véleten, hogy IV. Béla futásának a Muhi-csatából csupa kisnemesi falu határában szenteltek emlékkápolnát (pl. Sajónémeti, Járdánháza), s a történeti mondák leggazdagabb forrásai nemesi vidékeken buzognak. A nemzeti hősök bizonyos típusának (királyok, szentek) emlékezete erősebbnek tűnik a volt kisnemességnél. Alapos elemzéssel bizonyára elkülöníthetők a nemesség és a jobbbágyság történeti szájhagyományai, mondái. Késleltette a kisnemesség feloldódását a nemesi községigazgatás is, amelynek a megszüntetését csak 1871-ben rendelték el. Ismeretes, hogy a nemesi község alapja a közbirtokosság volt. Ennek élén a közgyűlés által választott hadnagy állt, akit a kamarás, s az esküdtek támogattak. A nemesi község sohasem volt földesúri joghatóságnak alávetve, közvetlenül kapcsolódott a vármegyei bírói hatósághoz.

40 A kisnemesség személyi szabadságához tartozott birtokának sérthetetlensége. Borsodi, hevesi kisnemesek utódai még ma is gyakran felidézik, hogyan védte meg nemes ősük a katonaállítás elől a faluba befutó jobbágylegényt. Vas villa ját leszúrta a kapu előtt és ezzel jelezte, hogy az ő akarata ellenére fundusára senki sem teheti be a lábát, mire a pandúrok, a zsandárok is visszahőköltek. Még mindig számon tartják a községbe ily módon bekerült, szalajtott családokat. Kisnemesek és parasztok által vegyesen lakott falvakban a bíró, a hites, a kurátor, a presbiterek, a hadnagy, de még a kondásbíró, a mező- és az erdőbíró tisztsége is nemeseknek volt fenntartva, szinte napjainkig. Paraszt csak kisbíró, bakter, vagy harangozó lehetett.

41 A nemesek és a parasztok elkülönülését, a nemesi nemzetségek rangsorát mindennél élesebben mutatta a templomi ülésrend. Rákosdon (Hunyad m.) például bal oldalon a nők, jobb oldalt a férfiak ültek, s minden nemzetségnek külön széke (padja) volt. A két első padban a legelőkelőbb Bikfalvi nemzetség férfi- és nőtagjai ültek, őket követték a kevésbé előkelő nemzetségek.

42 A kötött, szigorúan szabályozott ülésrend megfigyelhető a gömöri kisnemesi falvakban is (pl. Szühafőn, Felsővályban, Naprágyon stb.), de csak a reformátusoknál. A katolikus templomok demokratikusabbak, ott a leányok és a legények családjuktól elkülönült csoportokban helyezkednek el. Viszont a reformátusoknál, még az úrvacsoraosztásnál is a nemesek alkotják az első sort, Ha egy paraszt előrelép, rögtön hátra tuszkolják.

43 Szólni kell még a nemesi magatartás- és viselkedésformákról, a kisnemesi mentalitásnak a passziókban, a névhasználatban, a megszólítás- és köszönésformákban rögződött jegyeiről. A gömöri, borsodi kisnemesség többsége három nevű. Az egykori birtokos gömöri nemességnél gyakori a nemesi predikátum (pl. Daksy Hubay László, lenkei Lenikey Lenke), a borsodi, hevesi armalista nemzetségek hadait viszont ragadványnevek jelölik (például Damaházán a Holló nemzetségen belül van Holló Kande, Holló Kiszi, Holló 170