Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)
Tanulmányok - Köpeczi Béla: A köznemesség függetlenségi felfogása és a nemzeti királyság
arra utal, hogy a francia követ is tud a magyarok Mátyás-hagyományáról s ennek felidézésével is hízelegni akar Rákóczinak. A fejedelem azonban e tekintetben hajthatatlan marad. Amikor bejelenti erdélyi fejedelemmé választását, a francia udvar is leveszi napirendről a kérdést. Rákóczi újból és újból sürgeti Miksa Emmanuelt magát és a francia udvart, hogy foglaljanak állást az új király ügyében, s amikor a jogi akadályokat emlegetik, kimondatja a Habsburgok trónfosztását. A köznemesség, de talán azt is mondhatjuk, hogy az akkori közvélemény döntő többsége a nagy kuruc szabadságharc idején is kitartott a nemzeti királyság gondolata mellett. Erre jó példa Missovitz Mihály iskolai színjátéka, a Fata Ungariae sub memorabilibus Ladislai et Matthiae Corvinorum vicissitudinibus, amelyben a szerző kiáll — természetesen V. László és a Hunyadiak ellentétére utalva — a nemzeti királyság gondolata mellett. A darab Mátyás királya, a fejedelem, ki éppúgy, mint hajdanában Mátyás, a koronát kívánja visszaszerezni a császár kezéből. Az iskoladrámát Rozsnyón 1705-ben játszották el a szécsényi országgyűlés előtt, amikor sokan hitték, hogy nemcsak az interregnumot fogják kimondani, hanem Rákóczit meg is választják királynak. Az Abecedarium Hungarorum című versben olvassuk a következő verssort: Adja Isten király lehessen Rákóczi. 2a A politikai megfontolás azonban háttérbe szorítja ezt a természetesnek tűnő várakozást és a közvélemény is elfogadja Rákóczinak és tanácsosainak álláspontját, szükség van segítséget hozó idegenből jövő királyra. A reménység megcsalattatik, mert Ónodon hiába mondják ki a trónfosztást, Rákóczi nem tud olyan királyt szerezni, aki segíthetné a szabadságharcot. Igaz, 1708-ban már eljut odáig, hogy komoly tárgyalásokba kezd nemcsak a francia udvarral, hanem Miksa Emmanuel bajor választóval is. A magyar rendek és a francia király között megkötendő szerződés szövegében a szabad királyválasztást foglalja bele és azt, hogy XIV. Lajos elismeri a megválasztottat és fegyveres segítséget nyújt neki, hogy elfoglalja trónját. 20 A francia udvar a fegyveres segítség lehetőségét megkérdőjelezi, de a szabad királyválasztást és a megválasztottnak nyújtandó másfajta támogatást nem vonja kétségbe. A szerződés megkötésére nem kerül sor, mert a trencséni csata után tragikusan meggyengült a szabadságharc helyzete, Franciaország pedig súlyos vereségeket szenvedett. Rákóczi más trón jelöltekkel is kísérletezik, de sikertelenül. Rákóczi a bujdosásban sem változtat ezen az elképzelésen. Politikai és erkölcsi végrendeletének egyik darabjában, az Értekezés a hatalomról című írásában részletesebben kifejti elképzelését a politikai hatalomról és különösen a keresztény fejedelemről. A biblia alapján állítja, hogy az isteni szeretet megerősíti a természeti törvényt és a keresztény vallás nem fosztja meg a népeket a szabadságuktól, inkább tökéletesíti azt. Ez azt jelenti, hogy az uralkodó hatalmát a kereszténységben is a nép beleegyezésével gyakorolja Bossuet-val szemben, akit egyébként fő inspirátorának tekint, nem az örökletes monarchiát, hanem a választókirályságot tartja a legjobb kormány formának, amely ezt a beleegyezést megújítja. A keresztény fejedelem az, aki a néppel kötött paktum alapján a jó pásztor tulajdonságait tudja érvényesíteni és a haza atyjaként uralkodik. Ilyen fejedelmek voltak Szent István és II. András és éppen ezért az Intelmek és az Aranybulla szövegét mellékeli az Értekezéshez. Rákóczi egyeztetni kíván tehát az abszolutizmus ideológiája és a magyar rendi felfogás között a paternális uralkodás jegyében. 2 ' 13
