Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében

Losonctól északra, a szlovákok lakta hegyvidék alig biztosította a megélhetést, aminek elsődleges forrása a háziipar volt, azon belül is elsősorban a fafeldolgozás (kerék-, zsindely-, hordó-, deszkakészítés stb.). Losonctól délre, még inkább Balassagyarmattól Vác felé rendkívül termékeny, gazdag termőképességű vidék található. Ez a tény meghatározó volt a megye történetében, akár az iparfejlődést nézzük, vagy az agrárszerkezetet, s az ebből következő életmódkülönbségeket, akár a politikai szerepvállalás minőségét, s akár most a nemesség és így a lakóházak területi elhelyezkedését. A másik feltűnő érdekesség, hogy a nemesi kúriákkal rendelkező települések milyen szorosan és nagy számban tapadnak az Ipoly vonalához, pontosabban szólva ahhoz az országúthoz, amely Balassagyarmattól Losoncig vezetett. Ez a kb. 30 km-nyi, s az akkori viszonyok között legjobban kiépített út jelentős volt a gazdasági élet (szállítás, értékesítés, a losonci országos piac megközelítése stb.), de a politikai tevékenység szempontjából is. A század első felében gyakorta tartották a nemesek közgyűléseiket a megyeszékhelyen (Balassagyarmat) kívüf Losoncon is, s az országút melletti, vagy ahhoz közeli lakás megkönnyítette, meggyorsította a közlekedést, minimálisra csökkentette az egyébként sokat panaszolt időveszteséget. De ezt a politikai vonzást tükrözi a térkép Balassagyarmat viszonylatában is. A város körül 10—15 kilométeres körzetben nagyszámú kúriát találunk. Äz már régóta ismert, hogy a megyeszékhelyen aránylag kevés nemes élt, a város inkább csak a közgyűlések idejére népesült be velük. A beérkező nemesek, vagy a helyi fogadókban szállásolták el magukat, vagy a környező településeken élő rokonaiknál, ismerőseiknél szálltak meg. (Szügy, Csesztve, Varbó, Szécsénykovácsi, Marcal, Mohóra stb.). Hasonló gyűrű alakult ki Losonc környékén is. Ha összesítő táblázatban foglaljuk össze a kúriák számának települések szerinti megoszlását, újabb érdekességeket figyelhetünk meg: Kúriák száma A települések száma: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Mai megye 36 17 10 14 3 6 2 — 4 1 — — — 1 Szlovákia 28 12 10 2 3 2 — — — — — — — — Pest, Heves 3 1 1 2 — — 1 — — — — — — — összesen: 67 30 21 18 6 8 3 — 4 1 — — — 1 Ha az egy, illetve két lakóépülettel bíró helységek számát összeadjuk, kiderül, hogy a 159 település közül 97-ben, azaz az összes 61 százalékában, aránylag csekély számú nemesi ház található. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem éltek többen az adott településen. (Vö. a nemességi kimutatással.) De bizonyítja, hogy valóban vagyonos, fejlett gazdasággal rendelkező nemest keveset találunk és nagyobb méretű lakóépület is keveseknek volt, lévén, hogy a források csak ezeket örökítették meg számunkra. Harmadik megközelítésként vegyük szemügyre a lakóházak építésének idejét: 125