Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)
Tanulmányok - Vörös Károly: A magyar nemesi felkelés a napóleoni háborúk korában
magyar nemesi insurrectio 1805-ben. Hadtörténelmi Közlemények 1925; Gömőry Gusztáv: Az 1809-i magyar nemesi felkelés. Hadtörténelmi Közlemények 1889; Rugonfalvi Kiss István: Az utolsó nemesi felkelés. I—II. k. Bp., 1909—1911. A nemesség vagyoni rétegeződésére Rugonfalvi Kiss i. m. I. k, 42—43. p. és Magyar Országos Levéltár, N. 24. (Archívum palatinale Archiducis Josephi, Altalános iratok, Insurrectionalia) 235. fasc: Summarium Effectivi Status Nobilios Insurrectionis tartalmaz adatokat. R. Kiss munkája — jóllehet forrása a fent idézett Summariumra hivatkozik — annak számadataitól egyes pontokon eltér, de az egyes rétegek aránya így is érzékelhető. 4. Az inszurrekció szervezésének ilyen — nyilvánvalóan a főispánoknak már előzőleg követendő megoldásként ajánlott — módszerét számos vármegye fennmaradt inszurrekciós és (velük sokszor összekeveredett) subsidionalis iratainak alapján lehetett rekonstruálni. 5. Angeli, M. von: Erzherzog Carl von Österreich als Feldhurr und Heeresorganisator. Wien — Leipzig 1897. — Az első Landwehr alakulatokat 1808 nyarán állították fel mint minden gyalogezred melletti 2—2, 6—700 fős létszámú tartalék századot. Ezeket az első évben 4, a további években évenként 3 heti kiképzésben részesítették. Háború esetén ezek a hátországi szolgálatot látták el, de elsősorban belőlük történt a sorezredek veszteségeinek pótlása is. A polgárőrségek szervezésére 1805. évi 1. te. 11. § — részleteire a Magyar Országos Levéltár már idézett N. 24. állagában (211—213. fasc: Cumulus armandorum civium) találhatók iratok. 6. E nehézségekre helyesen utal Gyalókay i. m. (Hadtörténelmi Közlemények 1925.) 7. Az udvarban az inszurrekció szervezését kísérő és magát a nádort sem kímélő állandó gyanakvásáról, és egyáltalán az inszurrekció szervezéséről és problémáiról részletes képet rajzol Domanovszky Sándor József nádor élete és iratai с munkájának 1/1—2. kötete (Bp., 1944.) és az ott hivatkozott, a II—IV. kötetben közölt levéltári forrásanyag. (Iratok I— Ш.). 8. Vörös Károly: A baranyai insurgensek zendülése, 1798-ban. Dunántúl 1954. 7. sz. 9. A nyitraiakra: Domanovszky i. m. II. (Iratok I.) k. 186. 10. A nógrádiakra: Hadtörténelmi Intézet Levéltára. A magyar nemesi felkelések iratai, fasc. 3. (1800—1811) Nr. 8/a—b. il. A mozgalom rövid és világos összefoglalását adja Solymosi László—Mikóczi Alajos könyve: Nagybajom története. Kaposvár, 1979. 150—159. p. 12. A mozgalomról szóló jelentések, a Magyar Országos Levéltár, С 61. (Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum, Commissariaticum) állagában, 1800. fons 350, positio, 80—92., és 1801. fons. 15. jelzet alatt találhatók. 13. A győri csata máig legjobb katonai leírása és elemzése Bodnár István: A győri csata 1809. június 14-én. Hadtörténelmi Közlemények, 1897., valamint — főleg a felső vezetésben uralkodó zűrzavarra — Domanovszky i. m. 1/2. k. 243—267. p. 14. Gyalókay Jenő: A magyar nemesi insurrectio reformtervei 1797-től 1809-ig. Századok 1925. — József nádor 1808. évi névtelenül, a rendeket az inszurrekció átszervezésére rábírni akaró munkálatát (Freimüthige Gedanken eines ungarischen Patrioten über die Verbesserung des Deffensionssystems seines Vaterlandes.) közli Domanovszky i. m. IV. (Iratok, III.) к. 254—321. p. 15. A javaslat, mely bevezetésében áttekinti az országgyűlési reformkísérletek egész historikumát: Relatio subdeputationis regnicolaris in objecto lustrae et exercituationis nobilium et banderiorum ad mentem articuli 15. 1827 exmissae. Pestini, 1831. Nem érdektelen a lovas és gyalogos katonától megkívánt minimális ismeretanyag meghatározása (ezt kellett volna a nemesi, insurgensnek elsajátítani) : A lavas katona kell, hogy tudja lovát irányítani és tudjon felfejlődni a legegyszerűbb katonai alakzatokba; tudnia kell a kardot forgatni és eredményesen elsütni a pisztolyt; tudnia kell magát gyorsan összeszedni és az ellenséget apró támadásokkal kifárasztani. A gyalogostól megkívánnák, hogy puskáját meg tudja tölteni, tudjon jobbjával kardot forgatni; tudjon alakzatban gyorsan előrehaladni, mindig képesen ha kell szétszóródni, majd adott Jelre ismét összegyülekezni; tudja végrehajtani a felfejlődést a legegyszerűbb alakzatokba, és tudja kihasználni a terepet. 16. Kisfaludy megjelenni nem engedett munkáját az inszurrekció történetéről kiadta Gálos Rezső: Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái. Győr, 1931. (A Kisfaludy irodalmi kör Könyvtára 1.) 65—326. — Kossuth Ludovicea, Polytechnicum с cikke a Pesti Hírlap 1843. augusztus 3-i számában jelent meg; Kisfaludy (már halála után megjelent) válaszát (Az 1809. évi insurrectiót illető levelek) az Ellenőr. Politicai zsebkönyv, közölte (Lipcse, 1847.) L7. Különben a korszaknak az inszurrekció politikai-katonai-társadalmi meghatározóira. vonatkozó teljes kiadott forrásanyagát és gazdag szakirodalmát rendszerezve és értékelve ismerteti Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába П. k. Bp., 1954., az 518—555. lapokon. 101
